{L1}
A gyergyóremetei hulladékgazdálkodási központot, ahová az európai uniós támogatással kiépült Hargita megyei integrált hulladékgazdálkodási rendszerben begyűjtött hulladék kerül, már több mint öt éve átadták, a térségi hulladékátrakó állomások elkészítése ennél tovább tartott.
Különösen a korondi létesítmény befejezését hátráltatták a lakosság egy része által indított perek, amelyek során az átrakó elhelyezkedését, lakóházakhoz való közelségét kifogásolták.
2019 decemberében jelentették be, hogy lezárult az európai uniós támogatású projekt során az elszámolható költségek kifizetése, és következik a lerakó, illetve a megye három nagy térségében a hulladék összegyűjtésére és elszállítására vonatkozó közbeszerzési eljárások előkészítése. Ennek közel két éve, a licitek közül viszont csak egyet hirdettek meg idén év elején, amelyet utána vissza is vontak. Balázsi Arnold ipari környezetvédelmi mérnök, hulladékgazdálkodási szakember, a projekt új szakmai irányítója szerint
a korábbi illetékesek mulasztottak, nem is keveset.
Mint rámutatott, a remetei hulladékkezelő központ működtetéséhez szükséges közbeszerzési eljárás dokumentációját, ahol a hulladékokat válogatni, komposztálni, újrahasznosításra továbbítani és lerakni fogják, a korábbi koordinátor hibásan készítette el, ezért
a licitet megóvták és le is kellett állítani.
Korábban ezzel kapcsolatban Zólya László geológus, a Hargita Megyei Integrált Hulladékgazdálkodási Egyesület szakembere úgy nyilatkozott, a tanácsadó cég által összeállított anyag megfelelt a közbeszerzési dokumentációt ellenőrző hatóságok elvárásainak, viszont
elképzelhetőnek tartotta, hogy nem volt „egy bizonyos szolgáltató szájíze szerint megírva”.
Azt elismerte, hogy volt 3-4 olyan kérdés, amelyek esetében a közbeszerzési dokumentációban közölt megfogalmazást, illetve számítást újra kellett gondolni. A hulladék gyűjtésére és szállítására vonatkozó közbeszerzési anyag el sem készült az új projektvezető szerint. Zólya erről februárban azt mondta, hogy
amíg a lerakó működtetője nem ismert, nem lehet kiírni a megye három nagy térségében a hulladék összegyűjtésére és elszállítására vonatkozó liciteket sem, mert az ott alkalmazott hulladékkezelési árak fogják befolyásolni a hulladék összegyűjtésének árait is.
Balázsi kifejtette, utóbbi esetben a legfontosabb, hogy a hulladék előválogatása már a lakosság portáin történjen meg, ezzel is csökkentve a lerakásra szánt hulladék mennyiségét, illetve a kezelő központ működési költségeit. Azt is közölte, hogy
a tender dokumentációját újra fel kellett építeni, végighaladva minden fázison, ahol még találkoztak elvégzendő feladatokkal.
Ezek között volt a valós hulladékmennyiségre vonatkozó, jelentett adatok megjelenítése a közbeszerzési kiírásban, vagy a csíkszentsimoni válogatóállomás átvétele a megyei közvagyonba, hogy a licit folyamán át lehessen adni a szolgáltatónak működtetésre, beleszámítva a szerződés értékébe a vagyon értékét. Azt is elmondta:
hiányoztak a szükséges jóváhagyások a hulladék mennyiségének a valós mennyiségekhez való igazításához, a szolgáltatási szerződések hatról kettőre történő csökkentéséhez, és az »annyiért fizess, amennyit eldobsz« elv törvény szerinti pontos elszámolhatóságának biztosításához – ezeket beszerezték.
„Az előkészítés három hónapot vett igénybe, tehát ha ezeket a jóváhagyásokat a korábbi koordinátor beszerezte volna, az elmúlt három esztendő bármelyik időszakában, akkor már zajlanának a közbeszerzési folyamatok, vagy már akár be is fejeződhettek volna” – magyarázta. Kérdésünkre Balázsi úgy értékelt, hogy
valamiért nem működött hatékonyan a kommunikáció a tanácsadó és a menedzsment között, nem tudták eldönteni a rendszerrel kapcsolatban, hogy mit hogyan csináljanak, emiatt nem is lehetett jól előkészíteni.
Ezért is húzódhatott ilyen sokáig a projekt elindítása – vélekedett.
A feladatfüzetet és a hozzátartozó dokumentumcsomagot véglegesítették, és ellenőrzésre továbbították – tudtuk meg, így a gyergyóremetei lerakó üzemeltetésére nemsokára kiírhatják a licitet. „A gyűjtés-szállítás esetében hamarosan végzünk a tenderfüzet összeállításával és miután azt minden önkormányzat tanácshatározattal jóváhagyta, térhetünk rá a közbeszerzés elindítására.
– közölte.
Balázsi Arnold úgy látja, a módosítások nyomán a megyei hulladékgazdálkodási rendszer követhető, elszámoltatható és fenntarthatóan működtethető lesz, és mindenki számára előnyös. „Ez azért is volt nagyon fontos, mert
az országban nincs egy arra vonatkozó jól kidolgozott forgatókönyv, hogy ezeket a rendszereket hogyan is kellene működtetni.
Csak azt látjuk, hogy mindenik megyének problémái adódnak, például Maros megye, Bukarest 1-es kerület, Máramaros megye, stb. Az ő hibájukat és a mi korábbi menedzsmentünk hibáit végig elemezve dolgoztuk ki a Hargita megyei rendszert, mely véleményem szerint példaértékű lesz országos szinten – vetítette előre a szakember.
Az integrált hulladékgazdálkodási rendszer létrehozásának teljes költsége áfástól 190,5 millió lej volt, ebből az összegből a nem elszámolható részt, 36,6 millió lejt a Hargita Megyei Tanács biztosította. A beruházás során több év alatt nyolc szelektív hulladékgyűjtő udvar, két átrakó állomás, illetve Gyergyóremetén egy hulladékgazdálkodási központ épült lerakóval, komposztáló- és válogatóállomással, célgépekkel, ugyanakkor gyűjtőkonténereket is vásároltak.