Egyéb kategória

Szovátán már napi látogató a medve, ez meg is látszik a kirándulók számán

Maros megyét különösen súlyosan érinti a településekre bejárók medvék problémája – hívta fel a figyelmet a környzetvédelmi miniszterhez intézett levelében Péter Ferenc, a Maros Megyei Tanács elnöke, aki arról is beszámolt, hogy Szovátán például naponta feltűnik a város valamelyik részében egy-egy nagyvad. Ez viszont félelemben tartja a lakókat és a turistákat is, ugyanakkor visszaveti a város gazdasági fejlődését, hiszen kevesebb turista választja emiatt Szovátát.

Urbanizált külterületekről is távolítsák el

A Maros Megyei Tanács szakemberei, miután a megye polgármestereivel tanácskoztak, olyan gyakorlati javaslatokat fogalmaztak meg, amelyek alkalmazása hatékonyabbá teheti a veszélyes medvék azonnali eltávolítására vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. Kelemen Attila Márton, a Milvus Csoport Madártani és Természetvédelmi Egyesület biológusa, tanácsadó, aki részt vett a megbeszélésen, a Székelyhon érdeklődésére elmondta,

a kormányrendeletet mint keretet szeretnék jobbá tenni.

Elsősorban azt szeretnék elérni, hogy az urbanizált, de külterületnek számító területeken is lehessen beavatkozni. Ahogy a polgármesterek közül többen is megfogalmazták, számos olyan telek van, amelyeket még nem nyilvánítottak belterületté, és bár az általános rendezési tervek felújítása elkezdődött, a kérdés rendezése évekig is eltarthat. Ezért is lenne fontos a mostani jogszabály ilyen irányba történő módosítása. Ugyanakkor felmerült a csapdázás kérdése is, amelyet szintén jó lenne törvénybe foglalni.

Az altatás nem úgy történik a valóságban, mint a filmekben, hogy meglövik az állatot és az azonnal elalszik. Több időbe telik, amíg az altatólövedéknek megjön a hatása, azalatt pedig az állat ideges lesz, agresszívvé válik

– sorolta mindazt a szakember, amire a törvényhozóknak figyelniük kell.

A protokoll hiánya

Kelemen Attila Márton szerint a medvekérdést a szakmai oldalról áthelyezték a politikai oldalra. A kormányrendeletben nem tértek ki arra, hogy milyen altatóanyagot és mekkora mennyiséget használhatnak egy-egy medve elaltatásához.

Eleve nincs egy protokoll az altatóanyag belövéséről, ahogy az sem tisztázott, hogy ha a medve a belterületen tartózkodik, de ha kimegy a kert végébe amíg odaérnek az altatólövedékkel, mi legyen?

– sorolta mindazt a szakember, amit belefoglaltak a javaslataikba. A medvékkel kapcsolatban általában még az állatorvosoknak is kevés tapasztalatuk van, az állatok anatómiai felépítését, az izomzatot, a zsírréteg lerakódottságát is figyelembe kell venni az altatólövedékek használatánál.

A polgármesterekre felelősség hárul, de arra a kérdésre, hogy milyen puskát használhatnak, vagy milyen lőszert – nem kaptak utasítást.

Jánosi Ferenc nagyernyei polgármester a Székelyhonnak elmondta, nagyon sok hiányossága van a törvénynek, például nem létezik infrastruktúra, a vadásztársaságok ha akarnak, szerződést kötnek a hivatallal, mert ez számukra opcionális – sorolta az elöljáró, hozzátéve, hogy a ketrecről is, amibe az elaltatott medvét helyezik, a polgármesternek kell gondoskodnia, de azt nem tudják, hogy milyen legyen, mekkora, stb.

„A Milvus Csoport adott egy ketrec-modellt, mert anélkül nem lehet hatékonyan tenni a medvék ellen. A felelősséget ránk ruházták, de további segítséget nem kapunk” – fogalmazott a nagyernyei polgármester.