Felidézte, a múlt héten írtak alá két finanszírozási szerződést az unió 2014–2020-as költségvetésének kiírásain belül, miközben 2023-ig el kell költeni minden pénzt. Eltelt nyolc év, közben számtalanszor megváltoztatták a kiírásokat, a játékszabályokat, Románia 2017-ben még újra tárgyalta az Európai Bizottsággal a feltételeket, miközben más országok arra már leszerződték a támogatásokat, mondta a polgármester.
Hozzátette, a sepsiszentgyörgyi önkormányzat már 2015-ben előkészítette a dokumentációkat, a munkálatok egy részét azóta rég megfinanszírozták volna saját forrásból, de mivel a pályázatokban csomagok vannak, már nem tudták szétszedni ezeket, tehát ki kellett várni a kiírásokat.
Anyagi szempontból is negatívan érintette az önkormányzatokat, hogy késtek a kiírások, hiszen közben megdrágult az építőanyag.
Ha az uniótól lehívtak 100 egységnyi támogatást, amihez 2 egység önrészt kellett volna hozzátenni, azóta elszálltak az árak,
most már 130 egységbe kerül a teljes beruházás, a különbözetet az önkormányzat kell előteremtse, tehát jelentős mértékben megnőtt az önrész.
Az előző uniós ciklusból Sepsiszentgyörgynek 24 nyertes pályázata van, összesen 52,5 millió euró értékben. „El kell költeni ezeket a pénzeket, ugyanakkor ebben az időszakban kell pályázni a következő uniós költségvetési ciklus kiírásaira, a helyreállítási alapra, az országos vidékfejlesztési alaphoz, az Anghel Saligny beruházási programra, rendkívül nagy a nyomás, hatalmas a munkavolumen. Aggasztó ugyanakkor, hogy amikor elindulnak ezek a programok, ki fog építeni, hiszen már most nincs elég munkaerő az építőiparban. A versenytárgyalásokra jelentkeznek még cégek, meg is nyerik a munkát, de nincs, akivel kivitelezzék” – magyarázta a polgármester.
Hiába növelik Romániában a béreket, közben a nyugati országokban is többet fizetnek, az olló nem zárul Kelet- és Nyugat-Európa között” – mutatott rá a szociológus végzettségű polgármester.
„Hozzá kell szokjunk, hogy egyre több területen jelentkezik a munkaerőhiány, a verseny a munkavállalókért globalizálódott, ha egy cég Norvégiában alkalmazni akar, nem csak az országban, hanem Kelet-Európában, sőt Ázsiában is szétnéz. Zajlik a képzett és a képzetlen munkaerő elszívása, a probléma gyökere a népességcsökkenésben rejlik, most csapódik le a társadalomra a meg nem született gyerekek hatása” – mondta Antal Árpád. Rámutatott, Romániában 1967–1968-ban született a legtöbb gyerek, mintegy kétmillió, amikor ők elérik a nyugdíjkorhatárt, és kilépnek a munkaerőpiacról, helyettük legtöbb 500 ezer új munkavállaló lép be, mert a 2000-es években már csak ennyi gyerek született.