Részben a silókukoricával bevetett területek növekedésével magyarázható, hogy tavalyhoz képest idén sokkal több volt a vadkár Hargita megyében – véli a Hargita Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetője, akitől az idén feljegyzett vadkárokról érdeklődtünk. Domokos László József elmondta,
év eleje óta 577 alkalommal hívták össze a kárfelmérő bizottságokat megyeszerte, miközben tavaly ez a szám – emlékezete szerint – 250 körüli volt.
A növekedés tehát jelentős, a károk száma több mint a kétszeresére nőtt egy év alatt. Az adatokból ugyanakkor az is kiderül, hogy
a kárfelmérő bizottságokat az esetek 96 százalékában medvegarázdálkodások miatt kellett összehívni, a farkasok, vaddisznók és szarvasok együttvéve mindössze a károk 4 százalékáért felelősek.
A bejelentett esetek jegyzőkönyvei szerint
az 577 kárból 555-öt medvék okoztak, 9-et farkasok, 5-öt vaddisznók és 8-at szarvasok.
A medvék, illetve néhány esetben a farkasok összesen 308 háziállatot pusztítottak el, ezeknek majdnem a fele szarvasmarha volt:
140 tehenet öltek meg a vadak, továbbá 168 kisebb haszonállatot, többnyire juhokat és szárnyasokat.
269 hektár mezőgazdasági területben, főként silókukoricával bevetett földeken is károkat okoztak a vadak, döntő többségükben a medvék – tudtuk meg Domokos László Józseftől.
Idén megnőtt a silókukorica-földek összterülete, részben ezzel magyarázható a vadkárok gyakoribbá válása
– magyarázta a megyei környezetvédelmi ügynökség vezetője, megjegyezve azt is, hogy mióta a gazdák learatták a kukoricát és behajtották a legelőkről az állatokat – azaz mintegy másfél hete –, a vadkárok lényegében megszűntek.
Azt megelőzően általában hetente tíznél is több kárról kaptak bejelentést. A károk gyakorisága ugyanakkor azzal is magyarázható véleménye szerint, hogy
a vadak könnyen hozzáfértek ezekhez, a számukra élelemforrást jelentő javakhoz.
Noha a legtöbb kárt a medvék okozták a háziállat-állományban, Domokos László József szerint a juhok esetében a legnagyobb értékű káresetek valószínűleg a farkasoknak tulajdoníthatók, ugyanis azok falkában vadásznak és egyszerre sok állatot megölnek.
A tavalyi mintegy 250 bejelentett vadkáresetet megelőző évben, azaz 2019-ben az évnek a jelenlegivel azonos időszakáig már 310, medvék által okozott kárról készült felmérés megyeszerte.
2018-ban viszonylag kevés, azaz összesen 181 medvekárról készült feljegyzés, 2017-ben azonban ez a szám mintegy százzal több (280) volt.
2016-ban, a medvekilövési kvóták eltörlésének az évében 124, medvék által okozott kárt vezettek be a nyilvántartásba, 2015-ben 101-et, 2014-ben 179-et, 2013-ban pedig 104-et. Amint az a számokból is kitűnik,
egyfajta ritmikus hullámzás tapasztalható a károk évenkénti gyakoriságában – egyik évben sok a vadkár, a következőben viszonylag kevés, és ez ismétlődik évről évre.
A jelenség pontos okát a szakemberek sem ismerik, de a feltételezések szerint az erdei gyümölcs-, illetve makkterméssel hozható összefüggésbe, vagyis azzal, hogy rendszerint ezeknek a terméshozama is hullámzik, egyik évben kevés erdei gyümölcs terem, illetve a makktermés is gyenge, a következőben viszont bőséges. Mivel ezek a medvék táplálékforrásai közé tartoznak, feltételezhető, hogy a szűkös termés éveiben okoznak több kárt a termőföldeken és a háziállat-állományban.