Míg 2000 és 2019 között a várható élettartam Romániában több mint négy évvel nőtt, 2020-ban a koronavírus-járvány hatására átmenetileg 1,4 évvel csökkent. Jelentős a nemek közötti különbség is: a nők majdnem nyolc évvel tovább élnek, mint a férfiak. Az elhalálozás vezető okai a szív- és érrendszeri betegségek. A rossz táplálkozás, a dohányzás és a légszennyezés jelenti a romániai elhalálozások legfőbb rizikófaktorait.
A világjárvány rávilágított az alapellátás megerősítésének fontosságára, a megelőző szolgáltatásokra és a közegészségügyre egy olyan egészségügyi rendszerben, amely jelenleg nagymértékben a fekvőbeteg-ellátásra támaszkodik – írják Az egészségügy helyzete az EU-ban – Románia 2021-es országprofilja című európai uniós jelentésben, amelyet az Európai Bizottság állított össze és jelentetett meg nemrég.
Rávilágítanak benne, a romániai serdülők körében az elhízás és a dohányzás aránya az egyik legmagasabb az EU-ban, és két évtizede folyamatosan nő.
A jelenséget „növekvő közegészségügyi problémának” nevezik, mivel 2018-ban minden ötödik 15 éves fiatal elhízott vagy túlsúlyos volt – ez valamivel az uniós átlag felett van.
A kevés gyümölcs- és zöldségfogyasztás, illetve fizikai aktivitás ellenére az önbevalláson alapuló felnőttkori elhízás arányának tekintetében Románia azonban jól áll: a felnőttek mindössze 11 százaléka volt elhízott 2019-ben, míg az uniós átlag 16 százalékos volt.
Mi több, a jelentés szerint a tizenévesek körében a dohányzás továbbra is aggodalomra ad okot: 2019-ben a 15-16 évesek mintegy egyharmada (31 százaléka) jelentette, hogy az előző hónapban dohányzott, ami jóval meghaladja a 21 százalékos uniós átlagot. E tekintetben az Európai Bizottság elemzése azt mutatja, hogy a tizenéves dohányosok aránya 2014 óta nem változott, de a felnőttekkel ellentétben, ahol a dohányosok többsége férfi, a kamaszlányok és a -fiúk dohányzási aránya hasonló.
Ha az e-cigaretta használatát is figyelembe vesszük, a 15-16 évesek körében 2019-ben 40 százalékos volt a dohányzásról beszámoló 15-16 évesek aránya, ami a legmagasabb az EU-ban, ahol az átlag 28 százalékos.
Ami a serdülőket illeti, figyelemre méltó az alkoholfogyasztás nagyon alacsony aránya, illetve a gyümölcsfogyasztási szokások is megfelelnek az európai átlagnak, akárcsak a fizikai aktivitást illetően: a romániai tizenévesek közel állnak az európai átlaghoz – derül ki a jelentésből.
A jelentés szerint a romániai tizenévesek az európai átlag alatt vannak, ami a zöldségfogyasztást illeti. Péterfi Réka, Marosvásárhelyen élő táplálkozási tanácsadó tapasztalatai szerint a rossz példamutatásban kereshető a gond, hisz sok szülő próbálja a gyerekeket egészségesebb életmód felé terelni, de ők maguk nem ezt követik. „Ha a szülők normálisan étkeznek, előbb-utóbb a gyerekek is ráéreznek ennek az ízére, ez nem azt jelenti, hogy csak salátát kell enni, hanem azt, hogy változatosan és színes ételeket kell fogyasztani” – fogalmazta meg Péterfi Réka.
Másik fontos tényezőként az idő hiányát emelte ki, hisz a sok rohanás közepette nincs idő terített asztal mellé leülni, és főtt ételt enni.
Hozzátartozik az is, hogy sok gyerek túl van terhelve a délutáni programokkal, és nincs rendszeres, közös étkezés. Nagyrészt valamilyen szendviccsel kezdik a napot a gyerekek, a nagyobbak pedig sokszor költőpénzt kapnak, amelyet legtöbbször gyors-ételekre költenek, ezek nagyon befolyásolják az elhízást – magyarázta a szakember.
A dohányzás is befolyásolja a helytelen étkezést, hisz sok dohányos úgy van vele, hogy inkább elszív egy cigarettát, és azzal elnyomja az éhségérzetét egy időre, így nem jut időben normális tápanyaghoz a szervezete – fűzte hozzá a táplálkozásban jártas szakember. A tiniknél is a kulcs a rendszeres, egészségesebb ételek fogyasztása és a mozgás lenne, amelyet a számítógép előtt való hosszas üldögélés egyáltalán nem terel jó irányba – összegezte a tapasztalatait a táplálkozási tanácsadó.