A decemberben elején bevezetett iskolai nyálteszteket nem az egészségügyi hatóságok ügykezelik, azonban
lehet haszna minden intézkedésnek, amit a koronavírusos esetek felderítésére használnak, feltéve, ha nem félrevezetők
– fogalmazta meg lapunknak Tar Gyöngyi, a Hargita megyei egészségügyi igazgatóság vezetője. Hargita megyében az elmúlt hetekben
még egyetlen pozitív esetet sem mutattak ki a nyáltesztek, amely akár azért is lehet, mert nem végzik el rendesen a szülők, csak lejelentik a negatív eredményt, ugyanis nem tudja ellenőrizni senki ezt a folyamatot
– vélekedett.
Országos szinten azonban nagy arányban fordult elő álpozitív eredmény a nyálból vett minták alapján – Maros megyében például két héttel ezelőtt kilenc pozitív nyáltesztet jelentettek, ebből hármat igazolt vissza a laboratóriumi tesztelés. Kérdésünkre, hogy miért fordulhat ez elő, Tar Gyöngyi elmagyarázta:
azért sincsenek ezek a tesztek „validálva”, azaz elfogadva, mert nem elég biztos az eredményük.
„Ahhoz, hogy egy gyógyászati eszközt elfogadottnak tekintsen az egészségügy, tudományos bizottságoknak kell leellenőrizniük ezeket az eszközöket. Minden országnak, vagy akár az Európai Uniónak is van ilyen hatósága, amelyek ellenőrzik, bevizsgálják ezeket az eszközöket.
– részletezte a folyamatot Tar Gyöngyi. Mint hozzátette, eleinte a gyorstesztek sem voltak elfogadva, mára azonban elismerik azok eredményeit is. Ezeket ugyanis folyton vizsgálják, és lehetséges, hogy tökéletesítik a módszert. Ha egyből nem sikerül, az nem azt jelenti, hogy soha nem lesz elfogadva, hiszen a cégek általában pontosítanak a módszereken, újragondolják, bevezetnek újabb szűréseket, és pontosabb tesztekkel térnek vissza a folyamatba.
Jelen pillanatban a nyáltesztek nem kapták még meg az illetékes tudományos bizottságnak az elfogadását, az egészségügyi hatóságok pedig nem dolgozhatnak olyan módszerekkel, amelyek nincsenek a bevizsgáló hatóságok által fémjelezve, elfogadva
– tudtuk meg.
Az álpozitív teszt mindig kisebb veszélyt jelent járványügyi szempontból, mint az álnegatív, mert az álpozitívat gyorsan lehet tisztázni, hiszen kötelező a PCR-ellenőrzés.
Nem mondható el tehát az, hogy betegség-felderítő tevékenységként nincs jó hatása, feltéve ha tényleg felderíti a rejtve maradt eseteket, hogy megelőzzük ezáltal a gócok kialakulását. Nyilván minden, ami iránt kétségek merülnek fel, az tisztázást kíván, az egészségügy pedig olyan módszerekkel dolgozik, amelyek megbízhatóak és pontosak, ezért nem az egészségügy végzi ezeket a teszteket.
– fogalmazott Tar Gyöngyi.