Madaras Péter és Köllő Miklós műépítészek a gyergyószentmiklósi székhelyű Larix Stúdió tervezőiroda szakértői, jelentős részben az ő munkájuk révén készült a 2018-ban elfogadott gyilkostói övezeti rendezési terv. Mint kiderült, nem örülnek a Monturist által jelenleg elképzelt építkezésnek. Madaras Péterhez (aki a városháza urbanisztikai bizottságának tagja) a napokban érkezett meg a városházától a felkérés, hogy véleményezze a Monturist terveit. Válaszát el is küldte, nem támogatja ilyen formában az építkezést.
A két szakértő szerint eleve komolytalannak látszik az elképzelés, amikor a látványterv vízszintes sík területtel számol, miközben a valóságban háromméteres szintkülönbség van azon a részen.
Ha megépítenék, az új ingatlan elvenné a kilátást a tó egy részéről, illetve sorompóként zárná el a későbbi fejlesztéseket a tó melletti zöldterületektől.
Az építkezés kapcsán megkezdődött az előkészület az övezeti rendezési terv módosításához, az ezzel kapcsolatban – a főépítész által is aláírt – a városháza által kiadott urbanisztikai bizonylatban nem szerepel, hogy a beruházás csak úgy lenne megvalósítható, ha ehhez a környezetvédelmi hatóság is engedélyt ad.
„A törvény szerint vannak esetek, amikor nem szükséges a környezetvédelem engedélye, de ez nem az az eset. Törvényi előírás is van, hogy ez kötelező, de ezen túlmenően a hely jellegzetessége, érzékenysége is megkövetelné.
– fogalmazott Madaras Péter.
Hozzátette, a környezetvédelmi hatóság engedélyének a megszerzése éppen azért nagyon nehéz, mert a helyszínen nem megoldott a csatornázás és a vezetékes vízzel való ellátás. Egy kereskedelmi, közétkeztetési célú épületegyüttesnél pedig nehezen lehet elképzelni, hogy miként fog működni, ha nem csatlakozik semmilyen közműhálózathoz, márpedig az urbanisztikai bizottság tagjainak véleményezésre eljuttatott dokumentumokból az derül ki, hogy sem villanyt, sem ivóvízet, sem csatornacsatlakozást nem terveznek. Az elképzelést ezen észrevételek alapján Madaras Péter negatívan véleményezte, de egyébként
az urbanisztikai bizottság véleményezése csak konzultatív, a városháza dönthet úgy is, hogy ezt nem veszi figyelembe.
A szakértők szerint az urbanisztikai bizonylat kibocsátásához a rendezési terv vonatkozó részét egy az egyben kellett volna átemelni követelményként, de ez nem így történt. „Ez olyan, mintha egy focimeccsen a labdarúgás szabályaiból egyszerűen kihagynák azt, hogy a labdához tilos kézzel hozzáérni” – említettek ezzel kapcsolatban egy hasonlatot. Egy ilyen építkezés engedélyezése pedig nagyon aggályos lehet és a jelenleginél is nagyobb felháborodáshoz is vezethet, hiszen ha egyszer eltekintenek a hatályos szabályoktól, akkor az következő alkalommal sem lesz betartatható – mutattak rá az építészek.
Madaras Péter és Köllő Miklós részletesen ismertették számunkra az általuk készített, a Gyilkos-tó közvetlen környezetére vonatkozó rendezési tervet, amelyet 2018-ban fogadott el az önkormányzat. Elmondták, számos érzékeny szempontot figyelembe kellett venniük, a nemzeti park meglátásaitól a helyi gazdasági szereplők elvárásaiig. Több alapos szaktanulmány készült, és a témában tartott közmeghallgatáson is jóval nagyobb számban jelentek meg és nyilvánultak meg az emberek, mint bármilyen más addigi munkájuk során.
Ennek alapján született meg a rendezési terv, amivel azonosulni tudtak az emberek.
Egy ilyen dokumentum (és általában minden övezeti rendezési terv) 15-20 évre határozza meg az adott hely fejlesztéseinek az irányvonalát.
Ebben szerepel a jelenlegi vásártér helyén elképzelve egy tájba illő és korszerű létesítmény, amely egyrészt rendezetten szolgálja ki a jelenlegi funkciókat (vendéglátóhelyek és egyéb kereskedelmi egységek), de a nemzeti park látogatóközpontjaként is működne. Megoldásokat javasol továbbá a parkolás problémáira is többek közt.
A Gyilkos-tó menti területeket több alzónára osztották, pontosan meghatározva, hogy melyik területen mi működhet. Persze a rendezési terv nagyobb léptékű részeinek gyakorlati megvalósításához évek és sok pénz is kellene, de már az első két évben is jelentős eredményeket hozott: így tűntek el a zöldövezetből a felfújható csúszdák és egyebek (amíg 2021-ben a tavaly újra meg nem jelentek – szerk. megj), és ennek alapján sikerült elejét venni más olyan építkezéseknek, amelyek rontottak volna a hely összképén.
Szükségesek és lehetségesek a fejlesztések, de csakis az előírások betartásával – tették hozzá az építészek. Gyilkos-tó Gyergyószentmiklós számára stratégiai fontosságú hely kellene legyen, ezt a természeti értéket megbecsülve kellene turisztikai szempontból hasznosítani.
Hosszú távú vízióra lenne szükség, aminek az alapja a 2018-as rendezési terv lehet az alapja, és annak az előírásainak a betartásával – szögezték le mindketten.