{L1}
A járványhelyzet és az emiatt bevezetett korlátozások negatív gazdasági következményeit csak tetézik az energiadrágulások. A sok energiát – földgázt vagy villanyáramot – használó cégeket érzékenyen érintette az energiaárak rendkívüli emelkedése, és ez valószínűleg a munkaerőpiacra is rossz hatással lesz. Elbocsátások ugyan ez miatt még nem történtek Hargita megyében, de amint azt Jánó Edittől, a Hargita Megyei Munkaerő-elhelyező és Szakképző ügynökség osztályvezetőjétől megtudtuk,
az intézménynél már több közepes vállalkozás képviselője is érdeklődött az utóbbi időben, hogy egy esetleges csoportos leépítés esetén az elbocsátandó alkalmazottak milyen lehetőségekkel élhetnének.
Konkrétan nincs még szó leépítésekről – hangsúlyozta az ügynökség munkatársa –, de több cég információkat gyűjtött már arra az esetre, ha ez elkerülhetetlen lesz.
Nem szűntek még meg ugyanakkor az elmúlt két év során kialakult gondok sem a gazdaságban: a járványhelyzet következményei által negatívan érintett cégek egy része továbbra sem lábalt ki válságból.
130-nál is több olyan vállalkozás van még Hargita megyében, amely állami támogatásra szorul, mert nem tudta még teljes mértékben újraindítani tevékenységét.
Ezeknek a nagyobb része a kényszerszabadságok finanszírozására kért állami támogatást, kisebb részük pedig munkaidő-csökkentésre, utóbbi azonban jóval több alkalmazottat érint. Erre az a magyarázat, hogy egyre kevesebb vállalkozás tevékenységét érintik közvetlenül a járványügyi korlátozások, ám sok cégnek a közvetett negatív hatások miatt is bevételkiesése van, így azok a munkaprogram-csökkentésre biztosított állami támogatás segítségével próbálják elbocsátások nélkül átvészelni ezt az időszakot.
Amint arról Jánó Edit tájékoztatott,
kényszerszabadságok finanszírozására 78 vállalkozás igényelte a 75 százalékos állami bértámogatást február folyamán – valamivel több mint 210 ezer lejes összértékben –, ezeknél összesen 329 alkalmazottat voltak kénytelenek kényszerszabadságra küldeni.
A decemberi adatokhoz képest ez több mint 40 százalékos csökkenést jelent, ám nem biztos, hogy az a csökkenés reprezentatív, ugyanis a támogatást csak január 20-tól lehet igényelni újból.
A támogatások nagyobbik részét azok a cégek igényelték Hargita megyében, amelyek munkaprogram-csökkentéssel próbálják átvészelni ezt a nehéz időszakot. Ennek a támogatásnak nem feltétele az, hogy a vállalkozást közvetlenül kell érintsék a járványügyi korlátozások, így, miközben a kényszerszabadságra igényelhető juttatást többnyire vendéglátóipari és turisztikai egységek kérelmezték, a munkaprogram-csökkentésre biztosított támogatás igénylői a tevékenységüket tekintve teljesen vegyesek. Ezt a támogatást azok a munkaadók kaphatják meg, akiknek a cégének legalább 10 százalékos bevételkiesése volt. Hargita megyében 58 ilyen cég kérelmezte a támogatást az év elejétől február végéig, ezek összesen 1106 alkalmazott munkaidejét csökkentették, és 1,61 millió lej támogatást kaptak. A cég ilyen esetben a csökkentett munkaidőre járó bért fizeti alkalmazottjának, a csökkentett és a teljes munkaidős bér különbözetét pedig az állam finanszírozza.
– mondta Jánó Edit.