Folyamatosan érkeznek a marosvásárhelyi Mihai Eminescu Ifjúsági Ház előcsarnokába az adományozók.
Van aki egy bevásárlószatyorban hoz két kenyeret és néhány konzervet, más egy nagy doboznyi gyümölccsel érkezik, de hoznak száraztésztát, fagyasztott zöldséget, pelenkát, babaápoló krémet, sampont, tusfürdőt, gyerek és felnőtt harisnyát.
Magda Bercea, a Vöröskereszt segélyszervezet Maros megyei igazgatója érdeklődésünkre elmondta, szükség van az adományokra, szeretnék, ha a lakosság segítőkészsége is folyamatos lenne, hiszen
mindenkit el kell látni, aki bejelentkezik az ifjúsági szállodába, vagy aki segítségért fordul hozzájuk.
„Vannak, akik csak két napot maradnak, megpihennek és továbbutaznak. De nekik is vacsorát és reggelit biztosítunk, ellátjuk a szükséges tárgyakkal.
Remélem, hogy ez a segítőkészség, amit most tapasztalunk a marosvásárhelyiek és Maros megyeiek részéről, nem fog megszűnni
– mondta a Vöröskereszt igazgatója.
A vacsora és a reggeli adományokból áll össze, a polgármesteri hivatal napi egy meleg ebédet biztosít az ukrajnai menekülteknek a 20 lejes ebédjeggyel – teszi hozzá Andreia Moraru, a városháza szociális osztályának igazgatója, aki azt is elmondta a Székelyhonnak, hogy
folyamatosan keresik a lehetőségeket azok számára, akik itt szeretnék megvárni a háború végét.
Magda Bercea arra hívja fel azok figyelmét, akik támogatni szeretnék a menekülteket vagy az ukrajnai kórházakat, hogy csatlakozzanak egy-egy civil szervezethez. „Ha pénzt utalnak a szociális gyógyszertárnak, vagy a gyűjtésbe bekapcsolódó bármelyik civil szervezetnek, akkor olyan gyógyszereket vásárolnak az összegyűlt pénzből, amelyre szükség van. Mi a cernăuți-i kórházzal állunk kapcsolatban, rajtuk keresztül egy kijevivel is.
– magyarázta a Vöröskereszt Maros megyei igazgatója, aki szerint az élelemmel kapcsolatban is jó, ha előtte érdeklődünk, hogy mire van a leginkább szükség, mi az ami a leggyorsabban fogy.
Az ifjúsági szállodában ukránul beszélő családok, fiatal anyák, gyerekek jönnek-mennek, köszönnek, sétálni indulnak. Érdeklődésünkre valamennyien a köszönöm szót ismételgetik, azt, hogy mekkora empátiával fogadták itt őket.
– mondja a Székelyhonnak Violeta, a Mikolajivből érkezett kétgyerekes édesanya, aki az édesanyjával és a nagynénjével éppen városnézésre indult. Szeretné itt kivárni a háború végét, ezért bármilyen munkát elvállalna, hogy a családjáról gondoskodhasson. Egy másik család Ukrajna Fehéroroszország közeli részéből érkezett, most már megkönnyebbültek, hiszen megtudták, hogy
maradhatnak, ameddig csak akarnak.
A Víkenden, a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal vendégházában az ungvári Dinamo Sportiskola fiú vízilabdacsapatát szállásolták el korlátlan ideig. A 35 fiú – 9-10-11 évesek – pár szülő és két edző kíséretében érkezett. Ekaterina, az egyik édesanya, akinek két fia is a csapat tagja, elmondta, hogy nagy megkönnyebbülést éreztek, amikor megtudták, hogy korlátlan ideig maradhatnak Marosvásárhelyen. Ottjártunkkor a fedett úszómedencében éppen edzést tartottak, a gyerekeket Iszrafil Vaszilken irányította. Érdeklődésünkre, hogy miért csak a gyerekek jöttek Marosvásárhelyre, elmagyarázta, hogy
a szülők még dolgoznak, viszonylag nyugalomban vannak, de a gyerekeiket jobbnak látták elküldeni otthonról.
„Képzelje el, ha megszólal a sziréna, a felnőttek a pincékbe menekülnek, de a gyerekekkel ez nehezebb volna, számukra nagyobb traumát jelentene.
– magyarázta a edző, aki szintén az emberi hozzáállásért fejezte ki köszönetét mindenkinek, akivel Marosvásárhelyen találkozott.