„A nemzetpolitikában ma az a legfontosabb eredmény, hogy tudunk nemzetben, nemzeti együttműködésben gondolkodni, a magyar államon kívüli magyarlakta területek közösségeit beleértve” – mondta Szili Katalin a fórumon. Hozzátette, a magyarság sorsa három pilléren áll, amelyek az elmúlt 12 évben épültek: az egyik az a felfogás, miszerint a magyarság világnemzet.
– részletezte a miniszterelnöki megbízott.
Szili Katalin emlékezetezett rá, hogy ennek forrása az a 2012-es alaptörvény, amelyben a magyar kormány leszögezte, hogy minden magyarért felelősséget vállal.
A harmadik pillér az a törekvés, hogy mindenki a szülőföldjén tudjon élni, boldogulni, ehhez pedig a magyar kormány minden tőle telhető segítséget igyekezett meg is adni.
Szili Katalin továbbá kitért az EU kisebbségpolitikájára is. Elmondta, hogy az európai közösség az őshonos nemzeti kisebbségek kérdését sajnálatos módon egyáltalán nem tárgyalja,
egyre több szó esik a bevándorlókról, miközben nem hallunk arról, hogy az őshonos kisebbségek sorsával – mintegy ötvenmillió emberrel – kapcsolatban döntéseket hozna.
Ezeket a kisebbségeket az adott országok hatáskörébe utalja, jogi helyzetüket nem ellenőrzi. A miniszterelnöki biztos felidézte, hogy 2021-ben Magyarország az Európa Tanács soros elnöke volt, ekkor többek közt kérték, hogy az EU ismerje el, a nemzeti kisebbségek igenis államalkotó tényezők, továbbá sorsuk nem csupán belügy, hanem európai ügy. Biztosítani kell az egyéni jogokon túl a kollektív jogokat is, amelyek jelenleg teljes mértékben hiányoznak az Unióban.
– vázolta az ellentmondást a politikus, aki arra is kitért, milyen nehéz Nyugat-Európában megértetni azt, hogy
a nemzetiség és az állampolgárság nem rokon értelmű kifejezések.
„Számunkra a legfontosabb a béke, a biztonság, a gazdasági prosperitás, most, amikor a trianoni békediktátum óta eltelt száz év után elmondhatjuk, hogy egységes nemzet vagyunk” – fogalmazott a miniszterelnöki megbízott. Ennek a megőrzése a legfontosabb most, amikor a pandémia után egy háború is veszélyezteti a szabadságot, a biztonságot. Szili Katalin reményét fejezte ki, hogy
vasárnap a magyarság ezt figyelembe véve olyan döntést hoz, amely által segít megtartani az elmúlt évek során létrehozott értékeket, és egyben elősegíti a jelenlegi nemzetpolitika további finomhangolását.
Az előadást követő kötetlen beszélgetés során kérdés hangzott el többek közt a Minority Safe Pack ügyéről, valamint a Székely Nemzeti Tanács nemzeti régiókra vonatkozó petíciójáról is. Szili Katalin elmondta, hogy a Minority Safe Pack-et az Európa Parlament háromnegyedes többséggel elfogadta, az Európai Bizottság azonban lesöpörte az asztalról. A FUEN és az RMDSZ ezért bírósághoz fordult, jelenleg döntésre várnak.
A másik beadvány, a Székely Nemzeti Tanács által a nemzeti régiókra vonatkozó petíció egyelőre benyújtásra vár – tette hozzá Szili Katalin.