{L1}
Az egészségbiztosítás hónapja nevű kampányt a biztosításokat népszerűsítő egyesület (APPA) kezdeményezte, ennek részeként készült egy közvélemény-kutatás a hazai lakosság fizikai és mentális egészségügyi állapotára vonatkozóan. Mint kiderült,
a többség elégedett az egészségével, ám vannak hiányosságok például a táplálkozás és a testmozgás terén, a világjárvány és az orosz-ukrán háború pedig kihatott a lakosság lelkivilágára.
Az online felmérés eredményei szerint a hazai lakosság 18 százaléka nagyon jónak ítéli egészségügyi állapotát, 48 százaléka jónak, 26 százaléka kielégítőnek, hat százaléka nem kielégítőnek, két százaléka pedig gyengének. A válaszadók 24 százaléka nagyon elégedett a mentális egészségével, 48 százalék jónak tartja azt, 22 százalék kielégítőnek, négy százalék nem kielégítőnek, két százalék pedig gyengének.
Jobban lebontva a kérdést a fizikai és a mentális állapotot is tovább boncolgatták a felmérés készítői. Előbbi esetében például a táplálkozást, a testmozgást és az alvás minőségét firtatták.
Az eredmények szerint a lakosság 16 százaléka véli úgy, hogy egészségesen táplálkozik, 60 százaléka „eléggé” egészségesen, 20 százaléka nem túl megfelelően, három százalék pedig egyáltalán nem étkezik egészségesen.
A legtöbben egy-két típusú gyümölcsöt és zöldséget fogyasztanak naponta, de 16 százalékuk csak főve viszi be ezeket, 12 százalék pedig teljesen mellőzi a napi étkezésben. Ami a testmozgást illeti,
a válaszadók 18 százaléka alig mozog napi rendszerességgel (kevesebb mint 2000 lépés), és csak nyolc százalékuk végez naponta intenzív testmozgást.
A napi ötezer lépést a megkérdezettek 27 százaléka teljesíti, a tízezret pedig 23 százalék. Az alvás minősége szempontjából a lakosság többsége elégedett volt vagy kielégítőnek tartotta, mindössze 12 százalék tapasztalt gondokat ezen a téren.
Noha a mentális egészségével is elégedett a megkérdezettek többsége, a világjárvány és az orosz-ukrán háború kihatott a lakosság lelkivilágára.
Tízből kilencen állították például, hogy pszichikailag hatással van rájuk a háború, amely tízből közel hét megkérdezett szerint felborította a mindennapi rutinjukat is, és meggátolta őket az egészséges szokások gyakorlásában.
A koronavírus-járvány kapcsán a megkérdezettek mindössze 12 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a pandémia semmilyen hatással nem volt a lelkiállapotukra. Ezzel szemben sokakat kedvezőtlenül érintetett, 30 százalékukat kisebb, 24 százalékukat nagyobb mértékben.
Noha a kutatás szerint a legtöbben elégedettek az egészségügyi állapotukkal, a valós helyzet egészen más – mutatott rá megkeresésünkre Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője. Mint kifejtette, az, hogy valaki hogy érzi magát, nem azonos a biológiai tényekkel.
Ugyanígy bizonyos betegségekkel, mint például a magas vérnyomással együtt lehet élni egy életen át, ha megfelelően karban van tartva, az érintettek egészségesnek érezhetik magukat, de valójában nem azok.
– hangsúlyozta Tar Gyöngyi. Hozzátette: ahhoz, hogy valóban egészségesen éljünk, elsősorban azt kell tudatosítani, hogy
mi magunk vagyunk felelősek a saját egészségünkért.
„Nem az állam, nem a miniszter, nem a háziorvos, nem a család, hanem én. Nálunk talán arra vezethető vissza a rossz egészségtudatosság, hogy a kommunizmus idejéből megmaradt az a téves felfogás, hogy alkotmányos jogunk, és számunkra biztosítani kell.
Persze, sok mindent valóban az államnak kell biztosítania, de ettől függetlenül mindenki a saját egészségének a kovácsa.
– húzta alá a szakember.
A mentális egészséggel kapcsolatosan továbbá arra is kitért, hogy az elmúlt megterhelő időszakban még inkább előtérbe került a lelki, érzelmi egészség. Nagyon nagy stressznek és nyomásnak volt és van kitéve a lakosság, de ez ellen is hatékonyan lehet védekezni.
A tömegtájékoztatással szembeni hozzáállástól a megfelelő mennyiségű és minőségi alvásig sok mindent tehetünk a nyugalmunk megőrzése érdekében, de ugyanilyen fontos a családdal eltöltött- és az énidő, illetve ezek helyek beosztása.
Ha mindez ellenére is úgy érezzük, hogy segítségre van szükségünk, merjünk másokhoz fordulni, ha nem is szakemberhez, akkor barátokhoz, családtagokhoz. „Talán a társas kapcsolatok sérültek leginkább először a járvány, most meg a háború miatt.
Ha viselkedésükben furcsa változásokat észlelünk, esetleg érdektelenné válnak több minden iránt, idejében figyelmeztessük őket vagy forduljunk közösen szakemberhez” – emelte ki Tar Gyöngyi.