A dombvidéken már javában tart a munka, a magasabban fekvő övezetekben viszont még várni kell a facsemeték ültetésére, mert fagyott a talaj, és a hó sem olvadt még el.
Az erdőtelepítés hagyományos időszaka, március-április így rendszeresen kitolódik májusig is, tájegységtől függően.
A Hargita és Maros megyei szakemberektől arról érdeklődtünk, hogy mekkora területeket terveznek idén beültetni, és milyen fafajtákból használják fel a legtöbb csemetét.
Hargita megyében a legjelentősebb méretű faültetést a több mint 46 000 hektárnyi erdőt felügyelő Csíki Magánerdészet területein végzik el, ez annak is tulajdonítható, hogy
több mint két éve nagy méretű széldöntések történtek, amelyeket időközben kitermeltek, és megkezdődik az érintett területek beültetése.
Lakatos Csongor erdőmérnök arról tájékoztatott, hogy idén 445 hektáron terveznek erdőtelepítést,
ebből 50 hektárt jelent a természetes felújulás, a többi 395 hektárt viszont be kell ültetni, ehhez 1,5 millió csemetét használnak fel.
A széldöntések sújtotta területek közül a csíkszentdomokosi és csíkszenttamási erdőkben kezdődik meg az újraerdősítés, a munkálatokat a közbirtokosságokkal szerződésben álló, szakmai bizonylattal rendelkező cégek végzik, néhány helyen napszámosokat is bevonnak.
Az ültetőanyag 90 százaléka lucfenyő, mellette juhart, bükköt és vörösfenyőt is telepítenek, a csemetéket néhány napja kezdték kiszedni, előkészítve az ültetést
– ismertette a szakember. Mivel a helyi termelők és a közbirtokosságok előállította csemeték nem fedezik a szükségleteket, ezért a környező megyékből is kellett vásárolni.
Nem kezdik még el idén a széldöntések sújtotta területek újraerdősítését – vázolta érdeklődésünkre Korpos Attila erdőmérnök, a több mint 20 000 hektárt ügykezelő Gyergyószentmiklósi Erdőrendészeti Hivatal szakembere. Mint elmondta,
vannak olyan területek is, ahonnan csak tavaly nyáron sikerült kitermelni a kidöntött famennyiséget, ezért az újraültetés 2023-24-ben történik meg, mert a kitermelés utáni két vegetációs időszak – két év – után lehet kezdeni.
Idén 60 hektárnyi területen terveztek csemeteültetést, emellett hézagpótlást is végeznek. Lucfenyőt és vörösfenyőt ültetnek, a munka április végén kezdődhet meg, és májusban is tartani fog számításaik szerint.
A Parajdi Erdőrendészeti Hivatal területén a két évvel ezelőtti széltörések nyomán kitermelt fa helyére 15 hektáron 65 ezer csemetét ültetnek el, hézagpótlást pedig 6,6 hektáron végeznek, ehhez 35 ezer facsemetét használnak fel. A legtöbb itt is a lucfenyő, de ültetnek még kocsánytalan tölgyet, bükköt, égert, erdeifenyőt is – tudtuk meg Kacsó Zoltán erdőmérnöktől. Az illetékes szerint
az erdőtelepítéshez helyi munkaerőt használnak fel, a munkát viszont még nem tudták elkezdeni, ehhez hóolvadásra is szükség van.
Szintén a 2020. februári széldöntések miatt ültetnek be idén 37 hektárnyi területet a Zetelaki Erdőrendészeti Hivatalhoz tartozó erdőkben – tudtuk meg Kádár Tibor Sándor erdőmérnöktől.
Emellett 14,5 hektáron természetes megújulással számolnak, vágások után 5,5 hektáros üres területet is erdősítenek, illetve hézagpótlást végeznek 6 hektáron.
Összesen 250 ezer csemetét használnak fel, ezek mintegy 90 százaléka lucfenyő, de fontos kiegészítő fajokat is ültetnek, mint hegyi juhar, magas kőris, lombhullató fenyő, madárberkenye – ismertette. „A munka nagy részét szakosodott cégek végzik, ők biztosítják az egyre kritikusabban hiányzó munkaerőt.
– vázolta a szakember.
Hargita Megyei Erdészeti Igazgatóság illetékese, Gál Emil erdőmérnök szerint az állami tulajdonú erdőterületeken 41,47 hektárt ültetnek be, hézagpótlást is végeznek a korábbi ültetésekben 10,26 hektáron. Az erdészet által ügykezelt magántulajdonú és önkormányzati területeken 131,58 hektáron fognak facsemetét ültetni, 27,79 hektáron pedig hézagpótlás lesz. Emellett természetes felújulás is történt az erdőkben, 18 hektárnyi állami, 69,27 hektárnyi pedig közbirtokossági és magánterületeken.
Összesen 781 ezer csemetét szeretnének elültetni, ennek nagy része, 679 ezer lucfenyő, 64 ezer jegenyefenyő, kisebb mértékben vörösfenyő, erdei fenyő, kocsánytalan tölgy, bükk, hegyi juhar és vadcseresznye jelenti az ültetőanyagot.
„Az udvarhelyi zónában már a dombvidéki területeken hozzákezdtek a munkához, a lomblevelűekkel, a csíki és gyergyói övezetben viszont még a csemetekertekben is fagyos föld, nem lehet a csemetéket kiszedni, ezért várni kell, amúgy is hó van a hegyekben” – magyarázta a szakember. Az ültetőanyag legnagyobb része saját termelésből származik, egy részét a tulajdonosok állították elő, az ültetés legnagyobb részét szerződés alapján cégek végzik – tudtuk meg.
A Maros Megyei Erdészeti Igazgatóság által felügyelt állami tulajdonú erdőkben idén 251 hektáron végeznek újraerdősítést, az állami erdészet által szerződések alapján ügykezelt magánszemélyek, illetve helyi közigazgatási egységek tulajdonát képező területeken pedig 91 hektáron – tájékoztatott kérdésünkre Vasile Pușcas erdőmérnök, az igazgatóság erdőfelújítással megbízott illetékese. Ezek mellett 33, illetve 7 hektáron korábbi ültetések utáni hézagpótlást is végeznek.
A felhasználásra váró 1,6 millió csemete legnagyobb része lucfenyő, jegenyefenyő és vörösfenyő, a lombhullatók közül leginkább kocsánytalan tölgyet, hegyi juhart, vadcseresznyét, magas kőrist ültetnek.
Az ültetőanyag 85 százaléka az erdészeti igazgatóság saját ültetvényeiről származik, a fennmaradó részt más megyékből szerezték be – tudtuk meg. Vasile Pușcas arról számolt be, hogy
az alacsonyabban fekvő területeken az illetékes ludasi, dicsőszentmártoni és marosvásárhelyi erdészeti hivatalok már be is fejezték az ültetést, jövő héten kezdik a hegyvidéken ezt a munkát, ahol a legnagyobb beültetésre váró területek vannak, a Maros völgyében.
A szakcégek mellett néhány helyszínen önkénteseket is bevonnak az erdőtelepítésbe – közölte az illetékes.