Cristian Mungiu fikciós alkotása több valós, megtörtént eseményen alapul, és csak az inspirációját adja az a konfliktus, ami Ditróban történt 2020-ben, amikor sokan azt akarták elérni, hogy a helyi pékség távolítsa el a faluból a srí lanka-i vendégmunkásokat.
A pénteken, Gyergyóditróban levetített film arról mesél, hogy mi történik a világban, és milyen emberek vagyunk ma.
Egy németországi húsüzemben indul a történet, ahol a romániai vendégmunkást le „lustacigányozza” egy munkatársa. A sértett lefejeli a sértegetőt, és haza kell jönnie. Kiderül, hogy ő egy, a néhány megmaradt szász közül egy olyan faluban, ahol most felerészben románok és felerészben magyarok élnek, láthatóan békességben.
Szembesülünk a mindennapjaink valóságával: a pékség mindent elkövet, hogy munkaerőt találjon, de minimálbérért senki nem hajlandó dolgozni. A falu munkaképes lakóinak nagy része külföldön vállalt munkát. A főhős kétéves távolléte alatt a családban is kihunyt a férj és feleség közötti szerelem, csak a közös gyerek iránt érzett aggódás tartja össze a kapcsolatot. A faluban a kanalizálásra nincs pénz, park épül ott, ahol körös-körül erdő van, mert erre van uniós pályázat.
A film rengeteg olyan dolgot mutat meg, amivel minden nap szembesülünk, így elég pontos látlelete a mai társadalmunknak.
Ebbe a közegbe érkeznek meg a srí lanka-i pékek. Élesedik a konfliktus, ha vannak is ellentétek a vegyes közösségben, hirtelen lesz egy közös ellenség. A plébánost felkérik, bírja rá a pékség vezetőjét, küldje el a vendégmunkásokat.
Kiválóan összeállított jelenetben mutatja be a falugyűlést a film, visszacsengenek a 2020 február 1-jén, Gyergyóditróban elhangzott mondatok.
Még a vetítést megelőzően Cristian Mungiu a közönségnek elmondta: küldetésének tartotta ott bemutatni a filmet, ahol azok láthatják, akik pontosan ismerik a tényeket, hogy mi is történt 2020-ban Ditróban. Sok esetben jellemző ugyanis, hogy
azok vonnak le következtetéseket történésekről, és kommentálják őket, akiknek fogalmuk sincs, hogy mi is zajlott valójában.
Leszögezte: elutasítja azt, hogy a bármilyen közösséget ítéljenek el egyének megnyilvánulásaiért. Szerinte a felelősség sosem kollektív, nem a közösséget érinti, hanem az egyént. Ugyanezek a problémák léteznek bárhol a világban, csak máshol nincsenek így kimondva.
– fogalmazott a rendező.
Hozzátette, 40 országban fogják vetíteni a filmet, és ugyanezt fogja elmondani erről, mint a ditróiaknak. Az is elhangzott, hogy a film címét adó R. M. N. rövidítés jelentése a mágneses rezonancia vizsgálat rövidítése. Ez arra is utal, hogy van valami baj a fejünkkel, és jó lenne néha kivizsgálni, átvilágítani.
A kultúrház a vetítés idejére megtelt, és hosszan tartott a film után a beszélgetés, sok felmerülő kérdésre kellett válaszolnia a rendezőnek és Moldován Orsolya színésznőnek, aki a pékség vezetőjét alakította. Puskás Elemér, Ditró polgármestere elmondta:
vegyes érzésekkel várta a filmet, de amint megnézte az megnyugtatta.
Volt, aki elmondta, azért jött a vetítésre, mert attól tartott, rossz fényt fog vetíteni Ditróra és meg kell védeniük itt a közösséget, erre azonban nem volt szükség, ezért külön köszönetet is mondtak a rendezőnek.