A könyvbemutatóval egybekötött előadáson Furu Árpád műemlékvédelmi szakmérnök, néprajzkutató és Visy Zsolt régész, a Pécsi Tudományegyetem nyugalomba vonult professzora beszélgettek Énlakáról, a több éve ott zajló régészeti munkálatokról, valamint a most megjelent Énlaka kulturális öröksége című kötetről is szerda délután. Az Orbán Balázs Akadémia által megszervezett előadáson kiderült, hogy miért Énlaka a világ közepe, valamint ízelítőképpen megosztottak néhány fontos és érdekes kutatási eredményt a faluról és a feltárásokról, amelyek igazolják, hogy
közel kétezer évvel ezelőtt római katonák tábora húzódott a mostani Énlaka területén és környékén.
Mint kiderült, Visy Zsolt és több kollégája, valamint a Pécsi Tudományegyetem diákjai idén nyáron is folytatják az ásatásokat, hogy az említett tábor főkapuját is feltárják.
A bemutatott könyv ugyanakkor nem csupán a római kori leletek ismertetésére fókuszál, hanem a több mint egy évtizede Énlakán megrendezésre került konferenciák előadásainak anyagait is tartalmazza: a tanulmányok tárgyalják a település fontos épületeinek – templom, iskola – történelmi áttekintéseit, a népi építészet alakulását, valamint a több száz feltárt sírkő pontos, képekkel ellátott listája is helyet kapott a kötetben, amelynek kutatásában részt vettek nyaranta a pécsi diákok.
A mintegy 450 oldalas összeállítás szakmai, mégis olvasmányos szövegei mellett számos kép és illusztráció is helyett kapott, így azok is Énlakán érezhetik magukat, akik egyébként még sosem jártak ott.
– fogalmazott Furu Árpád.
A professzor megjegyezte, szeretné, ha egyszer Énlaka is felkerülne a világörökségi helyszíneket jegyző listára, ebben pedig a jó állapotban megtartott épületek, kapuk és történelmi lenyomatok mellett római korból fennmaradt tábori maradványok is hozzásegíthetik a falut a cím elnyeréséhez, távolabbi terveikben pedig szerepel, hogy látogatható műemlékké tegyék a feltárásokat.