Egyéb kategória

Nő az étkezési utalványok értéke, de ezt nem kötelező alkalmazni

Döntő házként szavazta meg a képviselőház azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében az étkezési utalványok értékét 20,17 lejről 30 lejre emelik meg. A döntés része a Támogatás Romániának intézkedéscsomagnak, amellyel Csép Éva Andrea, Maros megyei képviselő szerint kissé kompenzálni szeretnék az elmúlt időszak élelmiszerárainak rohamos emelkedését.

„Rég volt amikor 12–13 lejért lehetett megvenni egy napi menüt, ma már leginkább 23 lejt kell fizetni egy ebédért, de az elmúlt időszakban minden alapélelmiszer drágább lett. Ezért is jön ez a kompenzálás.

Ételjegyet 22 napra kaphat maximum a munkavállaló.

Ha eddig 20 lejt kapott napjára, az 443 lejt jelentett az étkezési utalványos kártyára a hó végén, ha ezentúl 30 lejt kap majd, az 660 lejt jelent. Jó pár kenyérrel többet lehet vásárolni belőle” – magyarázza a változást számokban Csép Éva Andrea.

Magánszektorban is

Az RMDSZ munkaügyekért felelős Maros megyei szakpolitikusa elmondta, az étkezési jegy, vagy a régi papírformáról még most is használatos megnevezéssel élve „kajabon”, az egyik legszimpatikusabb és legkedveltebb fizetés-kiegészítő eszköz a munkaadók körében: aki motiválni akarja az alkalmazottakat, lojalizálni vagy valamilyen formában a fizetésük mellé kiegészítést adni, az legtöbbször ezt alkalmazza, pedig lehetősége lenne a munkaadónak utazási utalványt vagy kulturális utalványt adni is.

„Nem csupán a másfélmillió állami alkalmazott jó része kap étkezési utalványt, de egy év elején végzett felmérés alapján 1,85 millió magánszektorban dolgozó is. Ha mindenütt megemelik majd tíz lejjel az értékét, az jól fog majd. A munkaadók azért is szeretik ezt a fajta juttatást, mert

erre nem kell fizetni egyebet, csak tíz százalék adót,

nem kell fizetni társadalombiztosítást, egészségügyi biztosítást, míg a bruttó fizetésből legalább 37,1 százalék levonódik” – mutatott rá a képviselő. Hozzátette, ellenben a munkavállalónak tudnia kell, hogy ez nem számít bele a régiségbe, tehát

az étkezési utalványok nem számítanak bele majd a nyugdíjalapjába.

 A munkaadó dönthet

Üröm az örömben azonban, hogy a jelenlegi jogszabályok nem kötelezik a vállalatokat arra, hogy az étkezési jegy maximális összegét ajánlják fel. Alapvetően a munkáltatón múlik, hogy dönt: bőkezűbb juttatásokat ad majd az alkalmazottaknak, vagy megtartja jelenlegieket. A 30 lej egy plafonérték – fogalmaz Csép Éva Andrea is. Jelen pillanatban is

vannak, akik 20,17 lejt kapnak minden ledolgozott munkanapra, míg mások 13, 15 vagy 18 lej plusz juttatást kapnak napjára.

Az étkezési utalvány nem jár beteg- és pihenőszabadságra, illetve delegációban töltött munkanapokra sem, maximum 22 napra adható.