{L1}
Intézkedéscsomagot állított össze a csíkszeredai önkormányzat azzal a céllal, hogy a Somlyó, illetve a Tavasz utcai cigánytelepek felzárkóztatása kezdéseként informális telepekké nyilváníthassák a szóban forgó területeket. A dokumentációt tartalmazó határozattervezetet ugyan még nem tűzték napirendre, de feltehetően hamarosan a csíkszeredai önkormányzati képviselők napirendjére kerül. A tervezethez mellékelt tanulmányban részletesen feltérképezték a telepeket, lakóinak számát és helyzetét, a benne szereplő adatokból szemléztünk.
A Somlyó 33-as nevű telep az 1980-as években jött létre, 4575 négyzetméteren fekszik. A telepen 38 lakásnak használt építményt vettek nyilvántartásba, amelyekből négy magánterületen áll. A tavaly januári tűzvészben egyébként húsz ház vált a lángok martalékává. Mindegyik építmény kitett az árvízveszélynek, és egyik sem földrengésbiztos
– áll a dokumentumban. Az adatlap szerint továbbá a 38 háztartásos telep lakóinak száma 169 (közülük 86 nő), a 14 év alattiak száma 82, mindenki roma származású. A tanulmányból kiderült az is, hogy a telepen mindössze kilenc személynek van állása, a többi munkanélküli. Huszonhat háztartás szociális segélyben részesül és ebből él. Kiugróan magas ebben a közösségben az írástudatlanok száma, mint a dokumentumból kiolvasható,
a 10–14 közötti gyerekek közül 40-et nem járattak iskolába, illetve a 10 éven felüli személyek közül negyvenen analfabéták.
A Tavasz utcai I-es romatelepet elemző adatlap többek között a következő információkat tartalmazza: ez a telep is a 80-as években jött létre, a 20 521 négyzetméterén pedig 41 család lakik. Kilenc építmény vitatott tulajdonviszonyú területen, 24 építmény pedig magánterületen áll. Árvízveszélynek 29 lakóépítmény van kitéve, a derítőállomás közelsége révén az egész telep kitett az egyéb szennyezés veszélyének. Egyik építmény sem földrengésbiztos.
Lakóinak száma 171, közülük 81 nő. Etnikai összetételük szerint 161 roma származású, kettő román, nyolc magyar nemzetiségű. Az iskolázottságot tekintve is vannak elmaradásaik, 82 tíz év fölötti személy nem fejezte be az iskolát, közülük 37-en írástudatlanok. A 14 év alatti gyermekek száma 58, közülük 26-an egyáltalán nincsenek beíratva iskolába.
A telep lakói többségének nincs munkahelye, a táblázat adatai szerint 163 személy munkanélküli, hat személy nyugdíjas.
Húsz család szociális segélyben részesül, azon kívül 15 személy a szociális konyhán étkezik. A megélhetést taglalva, vannak, akik fizetést kapnak, mások nyugdíjban részesülnek, sokan napszámosként keresik a betevőt, illetve szintén fontos jövedelemforrás számukra a különböző mezőgazdasági termények, erdei gyümölcsök, valamint a különböző szelektív hulladékok értékesítése.
A 2004-es évre datálják a második Tavasz utcai telep létrejöttét, a 4012 négyzetméteres közterületen 36 lakóépítmény található, egyik sem védett az árvíztől és földrengéstől, továbbá szennyezésnek is kitettek.
Az adatalap szerint 132 lakosú a telep, közülük 63 nő, a 14 év alatti gyermekek száma 36, közülük tíz nincs beíratva az iskolába.
A telepen mindenki roma származású, egyiküknek sincs munkahelye.
Iskolázottság tekintetében nem különbözik a többi teleptől, ugyanis 76 tíz év feletti személy nem fejezte be az iskolát, közülük 19-en írástudatlanok. Jövedelemforrásuk többnyire a szociális segély mellett a napszámbér.
„Az informális teleppé nyilvánítás szükségességét törvény írja elő, ehhez önkormányzati határozatra van szükség. A Hargita Megye Tanácsa kötelékében működő, a Hargita megyei informális települések lakói életkörülményeinek javítását célzó intézkedések végrehajtását koordináló bizottságtól erre megkaptuk az engedélyezést” – magyarázta Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere. Hozzátette,
azért fontos az informális teleppé való nyilvánítás, hogy lépéseket tehessenek egy ilyen terület felszámolásához.
Ehhez elengedhetetlen, hogy előbb beazonosítsák őket. Például, hogy hol helyezkednek el, milyen területen, hány és milyen engedély nélküli épület van a telepen, és hány, milyen összetételű család él ott.
– jegyezte meg az alpolgármester.
Azzal, hogy beazonosítják a telepeket és az ott élő családokat, lehetőség nyílik arra, hogy beavatkozzanak. „Ez azt jelenti, hogy biztosíthatunk számukra bizonyos minimális létfeltételeket és egyéb szociális szolgáltatásokat, amelyek rövid és hosszabb távon hozzájárulnak ahhoz, hogy a gyerekek iskolába járhassanak, a felnőttek szakképesítéshez, munkahelyhez jussanak, és ez által hozzásegítjük őket ahhoz, hogy kikerülhessenek a nyomortelep áldatlan körülményeiből, saját vagy bérelt lakásba költözhessenek, és beilleszkedjenek a társadalomba” – vetítette elő Sógor Enikő. Hozzáfűzte, a minimális létfeltételek jelentik például a tisztálkodás lehetőségeinek megteremtését, de jelentik a beilleszkedés elősegítését is szociális felzárkóztató programok által, amelyek segítik a település tagjait munkahelyek megszerzésében és főleg megtartásában, iskolák elvégzésében, szakképességek elsajátításában.
– szögezte le az alpolgármester.
A 2001-ből származó 350-es törvényt kiegészítő 2019-ből származó 151-es számú törvény vezet be egy új meghatározást, az informális telepeket/településeket (románul: așezare informală), amely szerint informális településnek számít legkevesebb három lakásnak minősülő egység, amely spontán alakult ki, és amelyeket hátrányos helyzetű személyek, családok foglalnak el. Ezek a telepek rendszerint a települések perifériáján helyezkednek el, és a szociodemográfiai jellemzői szegregációt, szociális marginalizációt eredményeznek.