Egyéb kategória

Másodjára töltik fel a napokban 250 lejjel a szociális kártyákat, de van, akinek elkölteni nehéz

A kormány döntése értelmében júniustól év végéig kéthavonta 250 lej értékű támogatást kapnak a kis jövedelmű nyugdíjasok, rokkantnyugdíjasok, alacsony jövedelmű többgyermekes családok, egyszülős családok és a hajléktalanok. Az összeget egy elektronikus kártyára töltik fel, és a pénzből a jogosultak csak élelmiszert vagy meleg ételt vásárolhatnak. Az első összegek július folyamán érkeztek, az európai alapokért felelős minisztérium közleménye szerint pedig szeptember 8-ától kezdődően töltik fel a kártyákat másodjára. Az új részlet a 2.480.613 kedvezményezett mellett 150.000 új kedvezményezettnek is jár, miután a munkaügyi minisztérium frissítette a jogosultak listáját.

97,7 százalékuk megkapta

Bár másodjára töltik fel már a kártyákat, többen még mindig nem kapták meg azokat. Hegedüs Csilla, az európai alapokért felelős minisztérium államtitkára úgy nyilatkozott, hogy augusztus végéig a támogatásra jogosultak 97,7 százaléka kapta meg a kártyát, vagyis több mint 2 millió 350 ezer ember, első körben ki is utaltak számukra 600 millió lejt, és következik a második részlet. Aki a rendszer hibája miatt még mindig nem kapta eddig, vagy időközben vált nyugdíjassá, annak a postán vagy a nyugdíjpénztáraknál kell érdeklődnie. Hegedüs Csilla azonban azt ígéri, hogy

mindenki megkapja a kártyát, és aki később kapja kézhez a rendszer hibája miatt, az is megkapja az előzőleg feltöltött összegeket is.

Év végéig kéthavonta kapnak 250 lejt a támogatottak, vagyis összesen 1000 lej segélyhez jutnak majd így.

A marosvásárhelyi P. Ilona például csak augusztus végén kapta kézhez a kártyáját, bár a többségnek már július elején megérkezett. Elmondása szerint valami keveredés történt, s egy személyhez két kártya is érkezett, a jogszerinti mellett a P. Ilonáé is. Így jutott későn a 68 éves nyugdíjas a kártyájához; augusztus elején vehette kézbe, s pár nap még eltelt, amíg fel is töltötték rá a támogatást. A kedvezményezett bár egy nagyvárosban lakik, számára sem volt mindig tiszta, hogy hol vásárolhat a kártyával: a Carrefour nagyáruházban például hiába próbálkozott, nem fogadták el azt, végül a Darina és a Pallas üzletekben tudott vásárolni vele.

Sokszor a családtagok vásárolnak

Nagyobb gondot okoz a kártyával való vásárlás azoknak, akik falun laknak, jó néhány esetben üzlet sincs a településen, nem, hogy olyan hely, ahol elfogadják a szociális kártyákat. Így

a félreesőbb falvakban a kártyatulajdonosok különböző módszerekhez folyamodnak, hogy tényleg le tudják vásárolni a támogatást.

Az iszlói L. Erzsébet (Iszló közigazgatásilag Székelyhodos községhez tartozik) például a Marosvásárhelyen élő gyermekeinek adta oda, hogy derítsék ki, hol és hogyan lehet elkölteni a támogatást, a helyi üzletben ugyanis nem fogadják el a kártyát. Igaz, ő a kártyával együtt kapott egy kétoldalas kinyomtatott listát is, hogy hol lehet vásárolni vele, legközelebb a mintegy tíz kilométerre lévő iklandi üzletben fogadnák el. De mivel a 80 éven felüli nyugdíjas nehezen mozog már a szomszéd faluba is, egyszerűbb volt a gyermekeire bízni a kártyát és a vásárlást.

Pénzbe kerül az üzlettulajdonosnak is

A szociális kártyát elfogadók körébe tartozik a székelyberei helyi üzlet is. Amint az üzletvezető, Morar Ildikó a Székelyhonnak elmondta, pár éve ő már elintézte, hogy az üzletében kártyaleolvasó legyen, majd az ételjegyeket is kártyaformájában kezdték utalni, akkor arra is szerződéseket kötött, most meg a szociális kártyák levásárlásra is külön szerződés kellett. Elmondása szerint

azért sem csinálják végig ezt a vidéki üzletesek, mert plusz pénzbe kerül, ő például minden vásárlás értéke után 7,5 százalékot kell fizessen a kártyakibocsátó Sodexo cégnek, valamint a kártyaleolvasó is körülbelül havi ezer lejbe kerül.

„Csak akkor éri meg ez a plusz pénz, ha van az embernek megfelelő forgalma. Nálunk kétszáz-kétszázötven vásárlás van naponta, a falu kicsi, de van áthaladó forgalom, így idegenek is megállnak vásárolni” – magyarázta az üzletvezető. Hozzátette, a szociális kártyákkal nem csak a székelybereiek vásárolnak, hanem a környező falvakból sokan itt tudják levásárolni azokat. Székelybere községhez tartozik tíz falu, s tudomása szerint csak náluk fogadják el, a többi településen, ha van is üzlet, az kicsi, még kártyaleolvasója sincs. De Nyárádszentmirén vagy Kendőn még valamiféle kisbolt sincs. Ilyenkor sokan a családtagjaikat, ismerőseiket kérik meg, hogy vásárolják le nekik, de a székelyberei üzletbe járnak a Caritas segélyszervezet beteggondozói is, akik bevásárlással is segítik a környékbeli időseket, ők is szoktak érkezni ezekkel a kártyákkal – tudjuk meg az Morar Ildikótól.

A községközpontban vásárolnak

Érdeklődtünk a szociális kártya felhasználásáról a Hargita megyei Homoródszentmártonban is, a községhez ugyanis tizenkét falu tartozik, egyik-másik elég félreeső helyen, ahol sokszor nehéz megoldani a vásárlást. Jakab Attila polgármester elmondta, hogy ha a községhez tartozó minden faluban nem is lehet elvásárolni a kártyát, a községközpontban lehet vásárolni vele.

Nem minden faluban van üzlet, Recsenyédben, Lókodban és Homoródremetén nincs üzlet, ők a szomszédos falvak kisboltjában oldják meg a vásárlást, a községközpontban pedig a szociális kártyákat is le tudják vásárolni

– fogalmazott a polgármester. Homoródszentmártonban három üzletben is lehet vásárolni a kártyával.

Hasonlóan nyilatkozott a Maros megyei Mezőpanit község polgármestere, Bodó Előd Barna is. Rámutatott, pár éve még nagyobb probléma lett volna egy ilyen kártyás támogatási rendszer, de most már kezdtek felzárkózni a kártyás kihívásokhoz a vidéki üzletek is, legalábbis a községközpontok. Mezőpanitban például három vegyes boltban és egy étteremben is lehet élelmet vásárolni a szociális kártyákkal.

Hasznos információk

Az európai alapokért felelős minisztérium honlapján is utánanézhetnek, hogy hol fogadják el a kártyákat. Egy táblázatban összesítették megyékre lebontva az elfogadó üzleteket: Hargita megyében 549, Maros megyében 642 bolt szerepel a listán. Érdekesség, hogy nem a nagy üzletláncok, hanem a romániai tőkéjű kisebb boltok szerepelnek a rendszerben.