Elkezdődött Hargita megyében a burgonyatermés betakarítása, a krumpliföldek mintegy 10-15 százalékáról már betakarították a termést. A munkálatoknak ebben a korai fázisában még nem tudnak pontos képet alkotni az idei termésmennyiségről a Hargita Megyei Mezőgazdasági Igazgatóságnál, de amint azt az intézmény vezetője, Romfeld Zsolt lapunknak elmondta, hektáronként 20 és 28 tonna között változik a termés mennyisége a megyében. Ez a sokévi átlag alapján nem számít gyenge termésnek, ám
a mezőgazdasági imputárak (a befektetett összeg) jelentős növekedése miatt vagy nagyobb mennyiségű termésre, vagy magasabb felvásárlási árra lenne szükség ahhoz, hogy megtérülő legyen a gazdák egész éves munkája.
„Jobb volna, ha az ára is magasabb lenne, és 35 tonna lenne az átlagtermés” – summázta a helyzetet félig viccesen Romfeld Zsolt, hozzáfűzve, hogy „a gazdák mindig jobb termést szeretnének, de idén ez van, innen kell felállni, ezt a termésmennyiséget kell értékesíteni, illetve az ebből származó bevételből kell megtervezni a jövő évet”.
Reméli, hogy mindent – az idei termésből származó bevételeket, valamint a támogatásokat is – egybevéve a terveiknek megfelelően tudják majd megkezdeni a jövő évet a gazdák. „Nagyon lényeges, hogy valamennyire, legalább a különböző növénykultúrák elvetésére, elültetésére, és a szükséges kezelésekre meglegyen a pénzük idén” – fogalmazott.
Az ipari felhasználásra szánt burgonya felvásárlási ára kilogrammonként 0,9-1 lej között mozog, ez azért ilyen alacsony, mert az árról még tavasszal kötöttek megállapodást a termelők és a felvásárlók, amikor még nem lehetett tudni, hogy miként alakulnak a mezőgazdasági imputárak, azaz milyen költségek árán tudják megtermeszteni a terményt a gazdák.
Az étkezési burgonya termelői ára kilogrammonként 1,5-2 lej között változik. Jó volna, ha minden krumplitermesztő 2 lejes áron tudná eladni a nagybani felvásárlóknak a termését, az ugyanis már kielégítő bevételt biztosítana nekik, azaz lenne pénzük a jövő évi szezonkezdéshez szükséges kiadásokra, ám
ha az imputárak tovább nőnek és újabb energiaár-növekedés lesz, akkor már a 2 lejes kilogrammonkénti eladási ár is kevésnek bizonyulhat
– tudtuk meg Romfeld Zsolttól. Hargita megyében összesen mintegy 6500 hektáron termesztenek burgonyát, ez a megye legjelentősebb terménye.
A termés szempontjából az idei év összességében átlagos, vagy annál kicsit gyengébb a gazdák számára a júliusi szárazság miatt – mondta kérdésünkre Romfeld Zsolt –, de a gabonatermés kielégítő, a burgonyáról pedig még nincs pontos képük. A silókukorica nagyon szépen fejlődött az utóbbi időben, nagy zöldtakarmány-mennyiséget hozott, de – megyeszerte leginkább a csíki, alcsíki térségben – a vadkárok beárnyékolják a jó termésadatokat.
– magyarázta a megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője.
Az utóbbi időben olyan hét is volt, hogy összesen mintegy száz hektárnyi kukoricaföldön végeztek ilyen jellegű kárfelmérést. A gazdák ugyan kapnak kártérítést, ha jelentik az esetet és a kárfelmérő bizottság is megállapítja a kárt, ám a kártérítés értéke nem fedezi a veszteségeiket – mondta el kérdésünkre a szakember.
A gazdák nem az elveszett termés felbecsült értékét kapják meg kártérítésként, hanem a hektáronkénti termesztési kiadásaik egy bizonyos százalékát téríti meg számukra az állam.
A gazdák ilyen esetben kétfajta veszteséget szenvednek el: egyrészt értékét veszti az a pénz, amit addig a föld megművelésébe fektettek, másrészt – és ez a számottevőbb veszteség – terméskiesést szenvednek el, amit csak vásárlással tudnak pótolni – magyarázta Romfeld Zsolt, hozzáfűzve,
Hargita megyében mintegy 2500 hektárt tesz ki a kukoricaföldek összterülete.