{L1}
Általános jelenséggé vált az energiapiacon az, ami korábban – különösen az energiaárak liberalizációja óta – teljesen elképzelhetetlen volt: az energiaszolgáltató vállalatok nemhogy új ügyfeleket próbálnak szerezni, hanem a meglévőktől is megszabadulnak, amint a szolgáltatásra megkötött szerződés érvényessége lejár.
Egyre gyakoribb az, hogy köz- és költségvetési intézmények alig találnak villanyáram- és gázszolgáltatót: elutasító választ kapnak a kedvezőbb áron szolgáltató cégektől, és hiába vállalnák a nagyobb energiaköltségeket, a drágábban szolgáltató vállatoknál sem járnak sikerrel.
Olyan intézmény is van lapunk információi szerint, amellyel nem volt hajlandó szerződést hosszabbítani sem a villanyáramot, sem a gázt szolgáltató vállalat, amelytől korábban vásárolták az energiát, mondván, nekik ez nem éri meg, és már csak háztartási fogyasztókkal kötnek új szerződéseket. Több más szolgáltatótól is elutasító választ kaptak, míg végül találtak egyet, amely vállalta az áramszolgáltatás biztosítását. Az ár eleve 30-40 százalékkal magasabb, mint korábban, de ha nem lenne az állami árplafon, tízszer többet kellene fizessenek a villanyáramért. Gázszolgáltatót még nem találtak.
A helyzet nem egyedi. Amint azt Nagy Bege Zoltántól, az Országos Energiaár-szabályozó Hatóság (ANRE) alelnökétől megtudtuk, a jelenség általános az energiaszolgáltatók piacán.
– magyarázta az okokat az ANRE alelnöke. Nagy Bege Zoltán érdeklődésünkre elmondta ugyanakkor azt is, hogy a lakossági fogyasztók is nehezen találnak szolgáltatót, természetes személyektől is kapott ilyen jellegű panaszokat a hatóság. Hasonló a helyzet a közintézmények esetében is: az általuk meghirdetett közbeszerzési eljárásokra sem jelentkeznek az energiaszolgáltatók.
„Azt kell tudni, hogy aki szolgáltató nélkül marad, mert lejárt a szerződése és nem akar senki újat kötni vele, annak joga van a végső szolgáltatóhoz, és ha benyújtja a kérést a végső szolgáltatóhoz, akkor az köteles szerződést kötni vele, és legfeljebb 12 hónapig szolgáltatni az energiát” – világított rá a megoldásra Nagy Bege Zoltán.
A végső szolgáltatót egyébként havonta jelölik ki, ez havonta változik, és az aktuális kijelölt szolgáltató kell ellássa a végső szolgáltatói kötelezettségeket az adott hónapban. Azok a fogyasztók, akik így jutnak szolgáltatóhoz, a szerződési idő végéig attól a szolgáltatótól kapják az energiát, amellyel végső szolgáltatóként szerződést kötöttek.
Hallani arról is, hogy országszerte egyre gyakoribb jelenség az is, hogy nagyvállalatokat darabolnak fel a rendkívül magas energiaáraktól való megszabadulás érdekében. Ennek a hátterében az állhat, hogy a kis és közepes vállalkozások olcsóbban jutnak energiához. Az állam által bevezetett és jövő év augusztusáig érvényben lévő árplafon ugyanis a vállalati szférában csak a kkv-k, azaz a kis és közepes vállalkozások, illetve az élelmiszeripari vállalatok, vállalkozások által elhasznált energiák árára vonatkozik, a nagyvállalatokéra nem.