{L1}
Hét esetben kezdeményezte bűnvádi eljárás megindítását a Hargita Megyei Környezetőrség idén, különböző, környezet elleni bűncselekmények miatt. Amint azt Balla Izabellától, a hatóság főbiztosától megtudtuk, természetvédelmi területen történő gyújtogatás, hulladékégetés, valamint szigorúan védett állat illegális elpusztítása miatt tettek bűnvádi feljelentést, az esetek egy részében ismeretlen tettes ellen.
Az egyik ilyen bűncselekmény egy medve megölése volt a Bucsinon.
Az állatot az út mellett találták meg – a helyszíni látleletek alapján meglőtték a szigorúan védett vadat és ott, helyben meg is nyúzták.
Az esetet a vadőr jelentette – ő bukkant rá a megölt medvére –, és az ügyben két bűnvádi feljelentés is történt: az illetékes vadásztársaság a vadászati törvény, a környezetőrség pedig az 57-es környezetvédelmi törvény megsértése miatt kezdeményezte hivatalból a bűnvádi eljárás megindítását ismeretlen tettes ellen – tájékoztatott Balla Izabella. Az eset még áprilisban történt, és az eljárás még nem zárult le. Ez azonban nem rendhagyó, ugyanis gyakran négy évig is elhúzódnak az ilyen ügyek.
A szigorúan védett állat illegális elpusztítása miatt kiszabható börtönbüntetés három hónaptól egy évig terjed, illetve pénzbírság mellett is dönthet a bíróság.
Nem árt azonban tudni, hogy egy másik, jóval hétköznapibb környezet elleni bűncselekmény miatt ennél lényegesen súlyosabb, 3-tól 5 évig terjedő börtönbüntetést is kiszabhat a bíróság. A hulladékégetés ez a törvénysértés, az ugyanis idén április óta bűncselekménynek minősül. Ilyen ügyben is indult eljárás Hargita megyében:
egy maroshévízi autóbontóban üléseket égettek, ezért indult ellenük eljárás.
Az új törvény értelmében azonban az avar, a zöld-, illetve bármilyen más hulladék elégetése is bűncselekménynek minősül, jó, ha tudják ezt a kerttulajdonosok.
Természetvédelmi területen a növényzet felégetése szintén három hónaptól egy évig terjedő börtönbüntetést vonhat maga után. Ilyen esetben is indult bűnvádi eljárás idén Hargita megyében, Csíkszereda környékén van egy mocsaras területrész, leggyakrabban azt szokták felégetni – mondta az ismétlődő esetekről Balla Izabella.
Az egyik leggyakoribb kihágás egyébként a tarlóégetés Hargita megyében, ezt évek óta visszatérő problémaként tartják számon a környezetőrségnél, akárcsak a hulladékok nem megfelelő kezelését, ártalmatlanítását, illetve a környezetvédelmi szabályozás hiányában folytatott munkálatokat, tevékenységeket.
„Idén a megyei környezetőrség leggyakrabban a környezetvédelmi szabályozás hiányában folytatott munkálatok, tevékenységek, a hulladékok nem megfelelő kezelése, illetve az előírt feladatok teljesítésének az elmulasztása miatt szabott ki pénzbírságokat” – tájékoztatott a megyei hatóság főbiztosa. Megjegyezte,
két alkalommal is a legnagyobb összegű, 80 ezer lejes bírságot alkalmazták,
egyik esetben egy hulladékgazdálkodási vállalat ellen indítottak eljárást azért, mert engedély nélküli helyen tárolták a hulladékot, a másik esetben a környezetvédelmi engedély előírásaitól eltérő tevékenység miatt bírságoltak.
Minden vízzel, illetve természetvédelmi területtel kapcsolatos munkálatra – például építkezésre, halastó létesítésére – jóváhagyást kell kérni a környezetvédelmi ügynökségtől, ám gyakran előfordul, hogy ezt elmulasztják megtenni, vagy megszerzik a jóváhagyást, de nem az abban foglaltaknak megfelelően végzik a tevékenységet – részletezte az egyik leggyakoribb kihágást Balla Izabella.
A Hargita Megyei Környezetőrség vezetője kérdésünkre arról is tájékoztatott, hogy a felderített kihágások száma nagyban összefügg a személyzet létszámával, ezért a tavalyi és idei adatok összehasonlítását is ennek fényében érdemes elvégezni. A hatóság az elmúlt esztendő legnagyobb részében három biztossal (terepre is kijáró alkalmazottal) működött,
idén júliusban azonban hárommal bővült a személyzet, így a kiszabott bírságok értéke idén 9 hónap alatt meghaladta a tavaly egész évben kirótt bírságok értékét.
„Idén nagyobb értékű bírságokat szabott ki az őrség. 2021-ben a megyei környezetőrség 31 esetben rótt ki pénzbírságot, ezek összértéke 532 500 lej volt, idén szeptember 30-ig pedig 32 pénzbírságot alkalmazott a hatóság, 628 000 lej értékben. A pénzbírságok mellett hét esetben írásbeli figyelmeztetést kaptak a szabálysértők, továbbá öt terület helyreállítását és két tevékenység felfüggesztését írta elő kiegészítő büntetésként az őrség” – tájékoztatott a hatóság tevékenységéről Balla Izabella.