Példaértékű összefogásnak lehettünk tanúi hétvégén Nagygalambfalva határában, ahol mintegy százhatvan önkéntes dolgozott szombaton – és nem sokkal kevesebben pénteken – egy kilátóként is szolgáló vár megépítésén. Kalapácsok, vésők, fűnyíró és más eszközök, munkagépek zaja, nevetés és hangos utasítások törték meg a Vágás-patak partjának csendjét, miközben az általunk is jól ismert Karácsony József séf és csapata
egy százkilós disznót forgatott az izzó parázs felett
– ezzel csillapítva a részvevők éhségét, hozzájárulva a megvalósításhoz.
Már tavaly eldöntötték, hogy kalákában építik ki a legendákból ismert Bánatos királylány kútját a Vágás partján, ami mostanra meg is valósult, akárcsak a körülötte lévő kis park és tó kialakítása – magyarázta Gyerkó Levente galambfalvi polgármester. Mint mondta,
a Várfele nevű részen található régi erődítmény romjairól is tudtak, idén májusban pedig már az „motoszkált” a fejükben, hogy annak az elképzelt mását is jó volna megépíteni.
Időközben fel is vették a kapcsolatot a Székelyföldi Legendáriummal, akiktől azt az ötletet kapták, hogy
ne egyszerű makettben gondolkodjanak, hanem készítsenek egy mini várat.
Ennek a terveit Gyöngyössy János történeti grafikus készítette el a közeli domboldalon lévő erődítményt alapul véve. Tulajdonképpen egy cigánytéglából, gerendákból megépített, többszintes, kilátóként is alkalmazható őrtoronyról van szó, amelyet mogyorófaágakból fonott kerítés vesz körbe, illetve várárok is lesz. Utóbbit a Bánatos királylány kútjából származó vízzel töltenek fel. Ezeken dolgoztak jelenlétünkkor az önkéntesek.
Gyerkó Levente úgy véli, év végéig elkészülhetnek a négyszintes építménnyel, amelynek megvalósítása érdekében sokan összefogtak. Voltak vállalkozók, illetve helyiek és elszármazottak, akik építkezési anyagokkal, pénzzel, ötletekkel, illetve saját munkájukkal segítették a projektet. Érdekességként megjegyezte a polgármester, hogy felújítások zajlanak a helyi református templomnál, így az onnan származó, még ép cserepekkel fogják befedni a nemes egyszerűséggel
várfélének nevezett új erődítményt.
Természetesen a kapott segítség mellett egy céget is megbíztak a kivitelezéssel. A többszintes őrtorony berendezéséről még zajlanak az egyeztetések, de egyebek mellett
régi harcászati eszközöket, a faluban élő családok által használt ősi címereket szeretnék ott kiállítani.
„Jól jön a sok segítő kéz, köszönöm az embereknek, hogy eljöttek. Ez a vár nem az enyém, nem valakié, hanem a miénk lesz, s a gyerekeinké” – fogalmazott a polgármester.
Gyerkó Levente arra is kitért, hogy sikeres pályázataiknak köszönhetően hamarosan elkezdődhet egy sportcsarnok, illetve egy tanuszoda építése a közeli területen – már zajlik a közbeszerzési eljárás –, már csak ezért is fontos, hogy kikapcsolódásra is megfelelő környezetet alakítsanak ott ki. Mindemellett számos, a helyszínre vonatkozó tervet dédelget még az elöljáró, egyebek mellett szeretné, ha létrehozhatnának egy úgynevezett interaktív „versparkot,” illetve egy kis strandot is.
Gyöngyössy János lapunknak elmondta, egyelőre sokat nem tudni az eredeti erődítményről, de a helyszíni nyomok azt sejtetik, hogy nagyon régi várról van szó. Az ásatások során kiderült, hogy egy földből készült erődítmény lehetett a domboldalon, amelynek fontosabb részére egy úgynevezett palánkvár épült. „Volt ott egy korai földvár, amit a székelység nem használt, hiszen egy korábbi időkből származó épületről van szó. Ennek egy részére épült egy palánkvár. Itt kővár nem létezett, de mindenképp erőditett hely volt, amit ásatások is bizonyítottak, tehát nem mese” – fogalmazott. Hozzátette, ezt az erődítményt képzelték el a tervezés során; tulajdonképpen egy őrtorony épül a Vágás-patak partján fából, gerendából és palánkokból összerakva. A tervezésben inkább az erődítmény hangulatát igyekezett megragadni, Kós Károly építészeti stílusát alkalmazva.