Külön központokba irányíthatják a légúti megbetegedésben szenvedő gyerekeket

{L1}

Az egészségügyi szaktárca tájékoztatása szerint országszerte 60 kórházban hoztak létre ambulanciaközpontokat, ahol a légzőszervi betegségben szenvedő gyerekeket fogadják. Az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítése mellett a kórházak sürgősségi részlegeinek a tehermentesítését is szolgálja a minisztériumi intézkedés.

A három székelyföldi megyében összesen hét ambulanciaközpontot hoztak létre: Hargita megyében a csíkszeredai, illetve a székelyudvarhelyi kórházban, Maros megyében a megyei klinikai kórházban (Marosvásárhelyen), továbbá a segesvári, illetve a szászrégeni kórházban, Kovászna megyében pedig a sepsiszentgyörgyi, valamint a kézdivásárhelyi kórházban.

„Azokat a gyermekeket, akiknek a tünetei 3-5 napnál tovább tartanak, vagy akiknek a tünetei a már alkalmazott kezelés alatt súlyosbodnak, a háziorvos gyermekgyógyászati ambulanciaközpontokba utalja” – áll a szaktárca közleményében.

A gyerekek körében idén jobban terjednek a légúti fertőzések, és hogy ez miért van így, arra Tar Gyöngyi, a Hargita Megyei Egészségügyi Igazgatóság vezetője adott magyarázatot lapunknak.

„Mi, felnőttek, már rendelkezünk egy immunmemóriával, úgymond tapasztalattal, tehát a mi immunrendszerünk már találkozott néhány vírussal, nekünk van egyfajta védettségünk.

Nem volt alkalmuk megszerezni azt az immuntapasztalatot, amelyet egyébként a születésétől kezdődően fokozatosan szerez meg egy gyerek” – magyarázta a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője.

Megjegyezte, ez várható volt, és előre jelezték is a szakemberek már a nyár végén, ősz elején, hogy idén egy nagyobb intenzitású légútifertőzés- és influenzaszezonra lehet számítani. Ez be is igazolódott – fűzte hozzá –, hiszen Európa-szerte és az országos szinten is sok a beteg gyerek.

A Hargita megyei helyzetet illetően Tar Gyöngyi kérdésünkre elmondta, feltűnő volt számára, hogy az igazgatósághoz múlt héten nagyon kevés légúti fertőzésről érkezett jelentés a háziorvosoktól, az előző hetinek mintegy a fele. Ezért az illetékes kollégáit megkérte, járjanak utána, mi a magyarázat a légúti fertőzések számának a drasztikus csökkenésére, és kiderült, hogy a háziorvosoknak mintegy a fele még nem küldte el a jelentést. Tar Gyöngyi azt is hangsúlyozta, hogy amennyiben a valóságban nem nőtt még meg a légúti fertőzések száma Hargita megyében, az csak egy átmeneti állapot, „nyilván ide is be fog gyűrűzni, ahogy a fertőző betegségek esetében már láthattuk, lassabban, későbbre, de megékeznek”.

A gyermekgyógyászati ambulanciaközpontok létrehozásának egyébként az is volt a célja, hogy a sürgősségi osztályokon, várakozás közben ne fertőzzék meg egymást a betegek, ne kapjon légúti fertőzést például egy olyan páciens, aki valamilyen traumás sérülés miatt kell orvoshoz forduljon

– mondta Tar Gyöngyi. Hargita megyében a korábbi Covid-ambulanciaközpontokban hozták létre a gyermekgyógyászati ambulanciaközpontokat, már amelyik kórházban ezt tudták vállalni. A Csíkszeredai Megyei Sürgősségi Kórházban, illetve a Székelyudvarhelyi Városi Kórházban meg tudták oldani, hogy legyen gyermekorvos az ambulanciaközpontban úgy, hogy a gyermekgyógyászati osztály működésében se okozzon ez fennakadást, a gyergyószentmiklósi, illetve a maroshévízi kórházban azonban ez nem volt megoldható – tudtuk meg Tar Gyöngyitől.

Az ambulanciák működését illetően a megyei egészségügyi szakhatóság vezetője elmondta,

a légzőszervi megbetegedésben szenvedő gyerekek szülei előbb a háziorvosukat hívják fel, és egy előszűrés után, a tünetek alapján a háziorvos szükség esetén a gyerekgyógyászati ambulanciaközpontba irányítja a gyereket, ahol elvégzik a szükséges vizsgálatokat.

A legjobb, ha a háziorvos időpontot is egyeztet az ambulanciaközponttal a gyerek számára, de ezt a szülők is megtehetik – mondta Tar Gyöngyi.