Romániában 2010-ben vezették be a kötelező lakásbiztosítást, ami évente húsz euró (mintegy száz lej) a szilárd építőanyagú lakásoknak és tíz euró a vályogházak esetében.
A kötelező biztosítás az árvíz, földrengés és földcsuszamlás által okozott károk megtérítésére szolgál, de a összeg, amit egy biztosított kap, nem haladja meg a húszezer, illetve tízezer eurót.
Jó tudni, hogy azokra az épületekre, amelyek esetében elkészült a szakértői felmérés és kiemelten omlásveszélyesnek ítélték, tehát egyes kategóriába soroltak be, nem kötnek kötelező lakásbiztosítást.
Birtalan József, a Romániai Pénzügyi Felügyelet (ASF) vezetőtanácsának tagja a Székelyhonnak elmondta, tavaly év végén az országban a lakások mintegy húsz százalékára kötötték meg a kötelező biztosítást. Érdekességképp kiemelte, hogy bár Erdélyben nem túl gyakoriak a természeti csapások, mégis itt a lakástulajdonosok 22–23 százaléka kötött kötelező biztosítást, míg Olténiában, de akár Partiumban még ennél is kevesebben.
Bár kötelező ezt a lakásbiztosítást megkötni, és a polgármesteri hivataloknak kellene ellenőrizniük, hogy a lakók ezt megtették-e, mégis sokan elmulasztják ezt megkötni.
Birtalan József szerint mindenkinek azt kellene szem előtt tartania, hogy az otthonában sokszor az egész élete munkája benne van, ezért meg kell azt óvnia, lehetőségei szerint. Szerinte a kötelező mellett fontos lenne a fakultatív lakásbiztosítást is megkötni, hiszen abban lehet kártérítés kérni egy csőrepedés, rövidzárlat, villámcsapás esetén.
„A kötelező lakásbiztosítás a természeti csapások esetén nyújt kártérítést, míg a fakultatív esetében arra kérhetjük a kártérítést, amire mi akarjuk és amit bejelöltünk a biztosításban.
– vélekedett az illetékes.
Egy megkérdezett biztosítási ügynök érdeklődésünkre elmondta, már múlt héten megnövekedett a kötelező és fakultatív lakásbiztosítás iránt érdeklődők száma. Visszajelzésekből tudja, hogy
Marosvásárhelyen például azokban a tízemeletes tömbházakban, amelyek egyedülállók, nincsenek sorba- vagyis egymáshoz kötve, a magasabb emeleteken a csillárok és a poharak mozgása, csendülése jelezte a földrengést, de többen panaszkodtak szédülésre is.
Ilyenkor természetes, hogy biztonságban szeretné tudni mindenki a javait, így biztosítás felől érdeklődik. Az is fokozza az emberek félelmét, hogy cikkek jelentek meg arról, hogy a régi építésű tömbházlakások tartószerkezeteinek lejárt a garanciája, ezért ez is gondot okozhat egy esetleges földrengés esetén.
A szakértő fontosnak tartotta kitérni arra is, hogy
a húszeurós kötelező biztosításon kívül, amiért legtöbb húszezer eurós kártérítést lehet kapni, aki teheti, kössön fakultatív biztosítást is.
Ennek összege a lakás nagyságától és a benne levő javaktól függ: egy nagyobb méretű magánház esetében évi 200–300 euró, de egy tömbházlakás esetében kevesebb. Egy nagyobb méretű földrengés esetén ez jelentene igazi védelmet, hiszen a biztosító ki kellene fizesse a megszabott összeget, amelyből a kárvallott újra tudja építeni az otthonát vagy más helyre költözve folytatni tudja az életét.
Aki tanulmányozni szeretné a különböző lakásbiztosításokat, illetve online szeretné megkötni a kötelező lakásbiztosítást, az asigurari.ro oldalon tájékozódhat.