Közvitára bocsátotta az oktatási minisztérium az új oktatási kerettörvény-tervezetet, amely a magyar nyelvű oktatást érintő újdonságokat is tartalmaz.
Kedvező változásokat hoz az új elképzelés, de sok múlik azon is, hogy milyen szabályozó módszertanok készülnek majd az új törvény alkalmazása érdekében
– véli Ferencz-Salamon Alpár, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnöke.
„Az RMDSZ-nek, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége szakmai véleményének a kikérésével, sikerült olyan előírásokat és plusz törvénycikkelyeket belefoglaltatnia ebbe a törvénybe, amely a mostani kisebbségi oktatás létező jogait megerősíti és bővíti.
Egy programot is sikerült összeállítani, amely előírja azt, hogy országos stratégiai programszinten támogatja a tanügyminisztérium – hangsúlyozom, a tanügyminisztérium – a román nyelv oktatását és megtanulását a nem román anyanyelvű diákok esetében. Ez egy óriási előrelépés abban a tekintetben, hogy ilyen a 2011/1-es törvényben vagy az utána elkészült Cîmpeanu-törvénytervezetben sem szerepelt, sőt, arra sem volt még precedens, hogy a minisztérium ezt országos programként felvállalja” – fogalmazott a pedagógusszövetség szakmai alelnöke. Kitért arra is, hogy
a program révén az új oktatási törvény elősegíti azt is, hogy ne csak iskolai környezetben legyen lehetőség a román nyelv elsajátítására, hanem nyelvtáborokban is.
Az, hogy a kisebbségi oktatásban ez miként – például más tananyag, vagy nagyobb tanóraszám által – valósul meg, az majd csak a későbbiekben, a kiegészítő előírások kidolgozásakor dől el, az új oktatási törvény erre vonatkozóan nem tartalmaz konkrétumokat, csak keretet ad a szabályozásoknak. „Az alaptanterv, az utána következő kerettantervek, tananyagok, tantárgyi vagy tantárgycsoporti tananyagok kidolgozása a törvénykezési folyamat következő lépése” – mondta Ferencz-Salamon Alpár.
Az új oktatási törvénytervezet értelmében prémiumokat kaphatnak az előírtnál több feladatot vállaló pedagógusok.
A jogszabály-tervezet kiemelt újdonságai tulajdonképpen elsősorban bérezési, motiválási kérdéseket érintenek. Például
az új bérrácsban magasabb fizetést igyekszik előírni a kezdő pedagógusoknak
– tért rá a részletekre az RMPSZ szakmai alelnöke, megjegyezve, ez előrelépés lesz, de értelemszerűen csak akkor, ha ehhez a szükséges pénzt is hozzárendeli az állam. „Az érdemfizetés visszavezetése is megjelenik a törvényben. Ebben nagyon sokat dolgoztam én is, a politikai döntéshozatal figyelmébe ajánlva, és a szövetség is többször megfogalmazta, hogy
Ezt nevezik az általános közoktatási rendszerben hozzáadott pedagógiai értéknek. Az, ami nem osztályfőnöki munka, nem a saját tantárgyamban zajló tanítási tevékenység az osztályteremben, hanem például egy önképző kör elindítása, vagy amikor projektet írok az iskola egy tágabb közösségének. Az ilyen tevékenységeket tudnia kell egy tanintézménynek jutalmazni. Ez régebb benne volt a törvényben, de kivették, most sikerült közös RMDSZ-es és RMPSZ-es erőfeszítéssel visszahelyezni. Ez fontos, mert
– fogalmazott Ferencz-Salamon Alpár.
Az új oktatási törvénytervezet értelmében felsőfokú végzettséggel kell rendelkezzenek az elemi tagozaton oktató tanítók is. Ez azonban nem egy váratlan újdonság, már a 2011/1-es számú oktatási törvényben is szerepelt, „de időközben sokat tették-vették, módosították, kötelezték, elnapolták, elnézték, visszatérte rá”, tehát elég kusza előzménye van, és most belefoglalták az új törvénytervezetbe. Az említett előzmények miatt azonban
az érintett tanítók továbbképzése már az elmúlt években elkezdődött, nagyon sokan megszerezték a mesteri fokozatot különböző egyetemi oktatási formákban.
„Most ezt a helyzetet próbálja az új törvény letisztázni. Megmaradnak a pedagógiai líceumok, képeznek tanítókat azon a szinten, de ahhoz, hogy nekik végleges állásuk legyen, felsőfokú végzettséget kell szerezzenek.”
A népszerűbb középiskolai szakokon a felvételi bevezetésének a lehetősége is az új oktatási törvénytervezet újdonságai közé tartozik. Azok a középiskolák szervezhetnek majd felvételit – szigorúan azonos időben és a helyeknek legfeljebb a 60 százalékára –, amelyekben az adott szakra bizonyítottan túljelentkezés volt az előző években.
„Mi nem zárkózunk el a felvételi megszervezésének a lehetőségétől, de egyértelműen az a fontos számunkra, hogy lássuk azokat a tartalmi dolgokat is, hogy konkrétan miként képzeli el a szaktárca a felvételit. Tehát fontos, hogy a szekér a lovakat ne kerülje meg: elő tudja-e készíteni a tanügyminisztérium az összes olyan feltételt, ami által diák, család és pedagógus az új felvételi rendszer követelményeire fel tud készülni. És ugyanez érvényes az érettségire is. Mit értünk ez alatt?
A felvételi esetében például egyértelmű: már az ötödik osztály elején kell tudja a történelemszakos tanár, hogy egy társadalomtudományok osztályba négy év múlva milyen tananyagok, milyen kompetenciák, milyen követelmények alapján juthat be a diákja a felvételi során” – hangsúlyozta a módszertani előkészületek fontosságát a pedagógusszövetség szakmai alelnöke.
A mostani gyakorlat egyik visszásságát ismertetve elmondta: a kisebbségi oktatásban jelenleg nem minden tanintézményben oktatnak második idegen nyelvet ötödik osztálytól. Ilyen körülmények között viszont igazságtalan és nem méltányos ugyanazon az érettségi kompetenciamérésen vizsgáztatni azt a tanulót, aki csak kilencedik osztálytól tanult második idegen nyelvet, ahhoz képest, aki már ötödik osztálytól.
Ha az új előírások alkalmazása nem lesz időben és megfelelően előkészítve – mint ahogyan az már számtalanszor megtörtént Romániában – akkor az ismét kísérleti diákgenerációkat fog eredményezni
– hívta fel a figyelmet az RMPSZ szakmai alelnöke. Kitért ugyanakkor a pedagógusképzés és -továbbképzés fontosságára is.
A pedagógusszövetség képviselői szerint az új törvénytervezetnek az egyik hiányossága a pályaorientációt érinti: nem szabályozza teljességében a pályaorientáció kereteit. Csak annyiról rendelkezik, hogy nyolcadikos és tizenkettedikes diákok számára az iskolák pályaorientációs ajánlást kell biztosítsanak, miközben országos pályaorientációs program létrehozására lenne szükség.
Összességében viszont jó véleménnyel van az új kerettörvény-tervezetről Ferencz-Salamon Alpár.
– foglalta össze szakmai meglátásait az RMPSZ alelnöke.