Néhány éve találkozhattunk először a közösségi médiában azzal a jelenséggel, hogy egyesek tombolás megoldással próbálják eladni autóikat, háziállataikat vagy éppen elektronikus eszközeiket. Az értékesítési módszer lényege, hogy a vagyontárgyakért kívánt összeget felosztják apróbb egyenlő értékű tételekre, amelyekhez számokat rendelnek. Ezeket a számokat viszonylag kevés pénzért le lehet „foglalni” (megvásárolni), majd ha ezek mindegyike elkelt és az összeg is beérkezett a tulajdonos bankszámlájára, akkor
internetes sorsoláson dől el, hogy ki lehet az eladandó tétel új tulajdonosa.
Például ha valaki 10 ezer lejért válna meg autójától, akkor ezer darab 10 lejes „jegyet” fog eladni, mielőtt kisorsolná a járművet. A korábbi években bárki találkozhatott a közösségi médiában ezzel a módszerrel, ám
mostanra már zárt csoportba helyezték át az eladók a tevékenységüket
– ezekbe többnyire csak meghívással lehet bekerülni. Itt sokan már nyerészkedve, üzletszerűen árulják a korábban alacsonyabb áron beszerzett termékeiket, nem csak egy, hanem több vagyontárgy esetében.
A megoldás törvényességét firtatva először Maria Plumbut, a Hargita Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivőjét kerestük fel, aki időt kért, hogy kollégáitól tájékozódhasson. Végül újbóli beszélgetésünkkor elmondta, hogy a büntetőtörvénykönyv szerint nem követ el bűncselekményt az, aki így értékesíti egy vagyontárgyát, hiszen
a részvevők önként fizetik be a „tombola” árát.
Más lenne a helyzet, ha csalás történne – például valaki úgy érezné, hogy nem volt megfelelő a sorsolás –, ám ilyen esetet eddig nem jelentettek a rendőrség Hargita megyei alakulatának. Maria Plumbu leszögezte, az adott médiaplatform felelőssége is lenne, hogy ellenőrizze a hasonló tevékenységeket.
Tovább merülve a témában Szilágyi István pénzügyi szakember segítségét kértük. Rámutatott, a szerencsejátékokra vonatkozó 2009/77-es sürgősségi kormányrendelet előírásai szerint a tombola olyan szerencsejáték, amely során egy bizonyos részvételi díj befizetésével egy előre rögzített nyereményt lehet megnyerni. A nyerteseket ugyanakkor véletlenszerű sorsolással határozzák meg. A tombolát a játékosok fizikai részvételével vagy online is meg lehet szervezni. Érdemes azonban tudni, hogy bármelyik megoldást is választjuk,
a tombolajátéknak előre meghatározott szabályzata kell legyen, amit az Országos Szerencsejáték Hivatal (ONJN) is láttamozott.
A szabályzat információkat kell tartalmazzon a szervezőről, a nyereményről, valamint arról, hogy milyen személyek vehetnek részt a játékban (pl. alkalmazottak, családtagok ki vannak zárva). Emellett előre le kell szögezni azt is, hogy a résztvevők személyes adatait miként kezelik. Amennyiben valaki szerencsejátékkal kapcsolatos tevékenységet folytat, megfelelő, az ONJN által kibocsátott engedéllyel kell rendelkeznie.
A jogszabály csupán néhány kivételt fogalmaz meg:
-
ilyenek például az iskolákban, napközikben, alapítványoknál szervezett tombolák, ha ezek célja a szórakoztatás és nonprofit jellegük van.
-
Nem minősül szerencsejátéknak a cégek által az eladás növelése érdekében szervezett nyereményjáték, amennyiben nem kérnek részvételi díjat
– magyarázta a szakember.
Hangsúlyozta, következtetésképpen, azok a tombolajátékok, amelyek nem tartoznak a fenti kivételek közé, engedélyköteles tevékenységek, amelyek szabályzatát már csak azért is kell láttamoznia egy országos bizottságnak, hogy ne lehessen a játékszabályokat menet közben változtatni. Másrészt garantálni kell azt, hogy a nyereményt megkapja a nyertes. A tombolajátékoknál a garancia értéke 10 ezer eurótól 100 ezer euróig terjed. A felsorolt feltételek egyébként természetes személyként nem is teljesíthetők.
Amennyiben valaki engedély nélkül szervez, népszerűsít szerencsejátékot, akkor ez a tevékenysége büntethető (20 ezertől 40 ezer lejig) és a bevétele elkobozható – tette hozzá Szilágyi István. Az ilyen szerencsejátékok esetében a részvevők is bírságolhatók 5–10 ezer lejes összeggel.