„A szabadság attól lesz több, ha minél több embernek jut belőle”

Az 1848-as forradalom és szabadságharc kiemelkedő alakjának, Gál Sándor honvédtábornoknak csíkszeredai szobránál koszorúztak az ünneplők szerda délután, a csíkrákosi Gerendely Férfikórus pedig méltó ünnepi hangulatot teremtett előadásával. Az egybegyűltek ezután felvonultak az idén 400 éves Mikó-várhoz, a csíkszeredai központi ünnepség helyszínére. A Csíkszentsimoni Ifjúsági Koncert Fúvószenekar eljátszotta a magyar himnuszt, majd a Nagy István Művészeti Középiskola kórusának rövid műsora után az ünnepi beszédek sora következett.

Nemcsak egy nap határozták meg a változásokat

Ünnepi felszólalásában Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere úgy fogalmazott, hogy

március 15. a legboldogabb ünnepünk.

A saját létünkért való küzdelmet, a közös ügyünkért való összefogást, a szabadságvágyat, a bátorságot, az elszántságot, a konokságot, a kitartást, a találékonyságot jelenti a magyarok számára.

„Számomra 1848. március 15-nek, és az azt megelőző időszaknak rengeteg fontos tanulsága, üzenete van.

Beszél nekem az összefogásról, a szabadságvágyról, de beszél az alapos, hosszas építkezésről, tervezésről, a hosszas, munkával töltött évekről, csapatmunkáról, nézetek eltéréséről, majd azok összehangolásáról, akadályokról, és azok legyőzéséről, a megfogalmazott célokban való hitről, kitartásról”

– sorolta. Szerinte az 1848-as eseményeket az azt megelőző történések, a reformkor eredményei alapozták meg. „Nem lehet és nem is szabad, március 15-ét elválasztani az azt megelőző 18 év kemény, kitartó munkájától” – jegyezte meg Korodi, ezt követően pedig arról beszélt, hogy

Csíkszeredában is jelenleg az építkezés, tervezés és pályázás időszakát éljük.

„Amikor két évvel ezelőtt átvettük a város vezetését, sokan azonnali változásra és gyors, látványos eredményekre vártak. Számos területen sikerült már nagyobb, látványos változásokat eszközölni, de jó néhány, igencsak fontos területen kevésbé látványos, de nagyon komoly munka folyik. A városlakók még nem látják ezt, (…) de a közös munkának köszönhetően az eredmények be fognak érni, csak türelem kell hozzá, ami, valljuk be, nem az erősségünk.

Pedig 1848 példája is azt mutatja, hogy bár csak március 15-re emlékezünk, igazából az csak egy folyamat eredménye volt, egy hosszasan, alaposan előkészített, kitartó munka eredménye”

– mondta.

Csíkszereda polgármesterének beszédét követően felcsendültek a József Attila Általános Iskola és a Petőfi Sándor Általános Iskola kórusainak dalai, ami után Kelemen Hunor, miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ szövetségi elnöke szólt az ünneplőkhöz. Mint kifejtette:

vannak ideák, amelyeknek sem jelentése, sem tartalma nem változott az elmúlt 175 évben, ilyen eszmény a szabadság, amely egyetemes, és mindenkit megillet.

„A szabadság nem olyan mint az anyagi javak, a szabadság osztható, és nem fogy el. Sőt,

ha minél több embernek jut belőle, annál nagyobb lesz a szabadság. Ezért, ha mi erdélyi magyar emberek a mi sorsunkról szabadon dönthetünk, attól nem lesz kevesebb szabadsága egy román embernek sem.

A szubszidiaritás sem elvesz, hanem ad. Így van ez a biztonsággal is:

attól, hogy mi biztonságba tudjuk saját életünket, szabadon döntünk identitásunkról és biztonságba tudjuk azt, ettől a román embereknek sem a szabadságából, sem az identitásából, sem a biztonságából nem kell elvennünk”

– magyarázta. Majd arról beszélt, hogy van okunk a bizakodásra, van egyetértés, és van erőnk, hogy „szülőföldön lehet és érdemes tervezni, lehet jó és teljes életet élni”.

A József Attila Általános Iskola, és Petőfi Sándor Általános Iskola kórusai újabb ’48-as dalokat adtak elő, majd Tóth László, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezetője szólalt fel, aki elmondta, jó volt látni az ünneplőbe öltözött embereket, a kitűzött kokárdákat, a huszárokat, a viseletbe öltözött gyermekeket.

Mint fogalmazott:

az emberek számon tartják elődeik áldozatát, azokból erőt merítve kézben akarják tartani jelenüket és alakítani akarják jövőjüket.

„Bár nyakunkon minden nehézség, háború, gazdasági válság, energia krízis, folyamatosan növekedő árak, elértéktelenedő pénz, és úgy érezzük minden okunk megvolna rá, de mégis tegyünk az evangéliumi intés szerint: ne csüggedjünk!

Jusson eszünkbe 1848 tavasza, legyen előttünk a semmitől vissza nem riadó márciusi ifjak magával ragadó lelkesedése, határozottsága, ragaszkodásuk a a szabadsághoz, a nemzeti szuverenitáshoz, a békéhez, a rendhez és fegyelemhez, a biztonsághoz és gyarapodáshoz. Mindig tartsuk emlékezetünkben, hogy a forradalmárok sokkal nehezebb helyzetben nem a csüggedést, hanem a cselekvést választották”

– fogalmazott. A főkonzul felszólalása után, felolvasta Orbán Viktor miniszterelnök határon túli magyar közösségeknek írt levelét.

„Évtizedeken át joggal és őszintén remélhettük azt, hogy Európa földjén nem pusztíthat többé háború.

A mostani szörnyű időkben ezért még inkább szükségünk van a magyar szabadság iránytűjére, amely történelmünk annyi vészkorszakán vezetett már keresztül bennünket”

– idézte Orbán Viktor gondolatait.

Az ünnepi beszédek után a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes lépett színpadra, majd Göthér Gergely csíksomlyói plébános, Solymosi Alpár unitárius lelkész, és Szatmári Szilárd református lelkész tartott közös imát. Az ünnepség a Petőfi Sándor és Nicolae Bălcescu szobrok megkoszorúzásával zárult.