Egyéb kategória

Magukra hagyott fürdővárosok

Tavaly a szociáldemokrata kormány arra biztatta az önkormányzatokat, a gyógyturizmusban vállalkozókat, hogy pályázzanak, mert

a 114-es rendelettel jóváhagyott kormányprogramban 130 millió eurót szánnak a fürdővárosok és a gyógyfürdők infrastruktúrájának korszerűsítésére.

A településeknek száz százalékban vissza nem térítendő támogatást ígértek, a vállalkozóknak 50 százalékos de minimis támogatást. A programot állami költségvetésből finanszírozták volna az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottságon (CNSP) keresztül. A tavalyi becslések szerint 1300 kedvezményezettre számítottak.

Gyerő József, Kovászna város polgármestere lapunknak felidézte, hogy

Bukarestben még felkészítőt is tartottak tavaly a polgármestereknek, buzdítva őket, hogy éljenek a lehetőséggel.

A háromszéki fürdőváros önkormányzata több előtanulmányt is elkészíttetett, útfelújításra, a víz- és csatorna-rendszer korszerűsítésére, eszközbeszerzésre nyújtottak be pályázatokat.

Rengeteget dolgoztunk a projekteken, és azóta még választ sem kapunk, ha érdeklődünk a pályázataink sorsáról

– mutatott rá a polgármester. Hozzátette, átiratokkal, telefonon is folyamatosan bombázza az Országos Stratégiai és Előrejelzési Bizottságot (CNSP), a telefonos érdeklődésre annyi választ kap, hogy ott sem tudnak semmit a kormányprogram sorsáról. „Attól tartunk, hogy a Számvevőszék számon kéri majd, miért költünk közpénzeket olyan projektekre, melyek soha nem valósulnak meg” – összegezte csalódottan az elöljáró. Arra is kitért, hogy

a turizmusban vállalkozók közül a „nagy játékosok” indulásból szkeptikusak voltak és nem pályáztak, a kisebbeknek azonban jól fogott volna az 50 százalékos kormánytámogatás fejlesztésre.

Pályázatíró cégeket fizettek meg, benyújtották a projekteket, és most ők sem kapnak semmi választ. Ez a program hatékony segítség lehetett volna, hiszen

minden turistának elemi elvárása, hogy jó utakon közlekedhessen, ha felújítjuk a csatornát, nem szivárog a szennyvíz az ásványvíz-tartalékba, ám úgy tűnik mindebből nem valósul meg semmi

– mondta Gyerő József. Hozzátette, a turizmus a gazdaság felhajtó ereje lehetne, minden befektetett lej sokszorosan megtérül, ám az országban hiányzik a stratégia.

Nincs meg a tervezés biztonsága. Akkor mondják azt, hogy nem támogatunk semmivel, oldjátok meg, ahogy tudjátok. Így viszont minden kormányváltás után felborul minden

– részletezte a kovásznai elöljáró. Gyerő József abban bízik, hogy legalább a turisztikai minisztérium mestertervében szereplő 34 gyógyüdülő fejlesztését az ígéretekhez híven támogatják, és elkészülhet Kovásznán a gyógy- és wellnessközpont.

Se országos stratégia, se politikai akarat

Szintén az országos stratégiát hiányolja Mik József, a Hargita megyei Borszék polgármestere. Lapunknak elmondta, készültek, hogy pályáznak a programra, ám a kormányváltás után az teljesen megfeneklett.

A turisztikai települések már alig jutnak pályázati pénzekhez. Az elmúlt időszakban uniós támogatás is nagyon kevés volt. Bizonytalan a fejlesztések jövője

– sorolta a polgármester. Kifejtette: mindegyik fürdőtelepülés kénytelen önállóan boldogulni, nem számíthatnak kormánytámogatásra. Meglátása szerint nincs egy országos stratégia, amit megvalósítanak függetlenül attól, hogy melyik politikai párt kerül kormányra, ezért nem tudja kiaknázni Románia a gyógyturizmusban rejlő potenciált.

Mik József párhuzamot vont Magyarországgal, ahol amint mondta,

az országos bruttó össztermék (PIB) 12 százalékát jelenti a turizmus, és ezt szeretnék 14–15 százalékra feltornázni.

Közben Romániában Ludovic Orban miniszterelnök azt nyilatkozza, a PIB 2 százalékát hozza a turizmus, de nincs is politikai akarat arra, hogy ezt az arányt fejlesztésekkel javítsák.