A repceföldeken történő méhlegeltetésekkel elkezdődött, sőt már javában tart a vándorméhészeti idény, a székelyföldi régióban azonban csak az utóbbi napokban tapasztalt felmelegedés hatására kezdett belendülni a gyűjtés.
Ádám József, a főként udvarhelyszéki méhészeket tömörítő Örösi Méhész Egyesület elnöke ugyan vándorméhész, ám 15 év után először idén már nem utazott el a déli repceföldekre, olyan gyakran hullottak el méhei korábban a növényekre permetezett vegyszerek miatt.
– fogalmazott a méhész. A törvény értelmében 48 órával a permetezés előtt a gazdának jeleznie kell szándékát az illetékes polgármesteri hivatalban – ahová a méheit ott legeltető vándorméhész szintén be van jelentkezve –, hogy az ott tevékenykedő méhészeket értesíteni tudják. Ez a rendszer azonban nem mindig működik megfelelően a délebbi országrészekben.
Olyan is előfordult, hogy egy gazda egyhetes permetezési időszakot jelentett be, a méheket viszont nem lehet egy hétre bezárni
– kommentálta a megtörtént esetet Ádám József. Megjegyezte: sose lehet tudni, hogy az adott környéken melyik gazda szegte meg a permetezési szabályokat, már csak a méhpusztulást tudják nyugtázni, amikor megtörténik a baj. Ezért döntött úgy, hogy felhagy a repceméz-készítéssel.
– mondta.
A következő virág az akác lesz, amire a vándorméhészek elviszik a méheket legeltetni. Úgy tűnik azonban, hogy idén
már csak Meggyes környékén, illetve a Kárpátok magasabb részein találnak majd virágzó akácokat, ugyanis a déli országrészeken rügyfakadás idején érte a fagy ezeket.
Emiatt az idei jó akácméztermés is bizonytalanná vált. Van azonban még remény. „Van az akácnak egy másodvirágzása, sarjúvirágzása, ami azt jelenti, hogy ha az első rügyek lefagynak, egy-két hét múlva jön a második rügyezés, és az is hoz virágot. Annyi a különbség, hogy az már nem annyira mézelő, mint az első” – magyarázta a szakember, aki szerint
az még a jövő titka, hogy eredményes lesz-e a gyűjtés másodvirágzásról.
Őt egyébként a piaci körülmények jobban aggasztják az akácvirágzásnál.
– fogalmazott. A legfőbb problémának a mézhamisítást látja, hiszen azoknak a termékeknek az áraival nem tudnak versenyre kelni.
Az Ukrajnából érkező mézzel önmagában még nem lenne gond,
a problémát az jelenti az itteni méhészeknek, hogy vámmentesen lehet behozni azt az országba, tehát hátrányba kerülnek a hazai méhészek
– mondta a jelenlegi helyzettel kapcsolatban Ádám József. Hangsúlyozta ugyanakkor azt is, hogy ennek a hátránynak az ellensúlyozására nem jelentenének megoldást a támogatások, a piaci körülményeket kellene rendezni.
A napokban országszerte elkezdődött a méhészeti támogatások igénylése. A legfőbb változás ezzel kapcsolatban az, hogy ettől az évtől már nem országos programok keretében zajlik a méhészek támogatása, „hanem intézkedésekről beszélünk a méhészeti ágazatban” – tájékoztatott a legfőbb újdonságról Lázár István, a Hargita Megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) képviselője.
A támogatások lényegében változatlanok az előző évekhez képest, ezek egy részét a méhészegyesületek igényelhetik, például képzésekre, viaszolvasztó berendezésekre, csomagológépekre, a támogatások másik része pedig közvetlenül a méhészeknek szól.
Utóbbiak egyebek mellett kaptárvásárlásra, méhészeti eszközök beszerzésére, de költségesebb eszközök – például virágporszárítók, mézmelegítők, méztárolók – megvásárlására igényelhetnek támogatást.
– hívta fel a figyelmet Lázár István. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy csak azokat a számlákat tudják elfogadni, amelyeket a vonatkozó jogszabály – a 2023/105-ös törvény – megjelenése után állítottak ki. Az említett törvény április 4-én jelent meg a Hivatalos Közlönyben.
A támogatások iránt érdeklődő méhészek, illetve egyesületek augusztus 4-ig nyújthatják be a megyei APIA-hoz a támogatási kérelmeket.