Mint azt Tamás Sándor felvezetésképpen elmondta, 2019-ben a négy legnagyobb medveegyedszámmal rendelkező megye – Hargita, Kovászna, Maros és Brassó – tanácselnökei petíciót intéztek az Európai Parlamenthez, hogy az behatóbb vizsgálat után segítsen a román kormánynak felvállalni a medvék túlszaporodásából fakadó gondok megoldását, segítsenek megvédeni az emberéleteket és az emberek javait. „Ez nem történt meg addig, míg Tánczos Barna szakmai alapokon nem állt bele az ügybe” – részletezte az előzményeket a megyei tanács elnöke, egyértelmű célként fogalmazva meg, hogy vissza kell állítani a felborult egyensúlyt, és – a beavatkozási kvóta fenntartása mellett – be kell vezetni a megelőzési kvótát.
Több hónapos előkészület, sok programbéli változtatás előzte meg ezt a látogatást, sajnos kompromisszumra kényszerültek ama tekintetben, hogy a Hargita megyei helyszíni látogatásról le kellett mondani, ezért az ottani gondok nem is voltak kielégítően bemutatva – mondta Tánczos Barna miniszter, egyúttal rosszallóan jegyezve meg Borboly Csaba Hargita megyei tanácselnök „érthetetlen” hiányát a székelyföldi találkozóról.
Kijelentette, a hátteret biztosító szakértői csapatra támaszkodva, tudományos alapokon összeállított intézkedéscsomagot léptet életbe: a cél visszatérni a 2016 előtti megelőzési kvótához, amely amúgy más országokban jelenleg is érvényben van. Mindezekről május végére várható a jelenleg közvitán levő miniszteri rendelet. Ezek után remélhető, hogy – ha nem is azonnal, de hosszú távon – visszaáll az egyensúly a medveállományt illetően.
Tamás Sándor a délelőtti találkozó során képes összefoglaló révén mutatta be az itteni vészhelyzetet, a vendéglőkbe, kávézókba, házakba betörő, utcán sétáló medvéket, megtámadott embereket.
De nemcsak e bemutatóból, hanem
előző nap Bukarestben, kedden pedig két háromszéki helyszínen 16 érintett személytől vagy azok képviselőitől hallhattak tényeket az EP-bizottság küldöttei: áldozatoktól (többek között a szentgyörgyi Kátai Ferenc fogorvostól), környezetvédőktől, civil szervezeti képviselőktől, erdőtulajdonosoktól, polgármesterektől, sürgősségi szolgálatok vezetőitől, vadászegyesületektől.
Vincze Loránt EP-képviselő elmondta, mandátuma kezdetén házi feladatul kapta kiharcolni a petíciós bizottság helyszíni látogatását, megszerezni Brüsszel támogatását a medvekérdés rendezéséhez. Évi négy ilyen terepszemle fér bele a bizottság programjába, tehát fontos gondok lehetnek azok, amelyek ezt kiérdemlik. Véleménye szerint a megszólalók – főleg a medve által megtámadott, sepsiszentgyörgyi Kátai Ferenc – meggyőzte a EP-képviselőket a medveveszély valós voltáról, arról, hogy emberéletek forognak kockán, ezek védelme pedig elsőrendű.
– jelentette ki.
A Brassó megyét képviselő Șerban Tudorică a maga során nagyra értékelte, hogy Tánczos miniszter „merte szarvánál fogni a bikát”, intézkedéseket hozni az emberélet védelmében. Közölte, Brassó megyében az elmúlt napokban két olyan helységben észleltek medvét, ahol a korábbi évtizedekben egyáltalán, a napokban pedig a prefektúra közelében láttak egy medvebocsot. Megjegyezte,
jobban érezné magát, ha a medvéért aggódók az emberekért is aggódnának.
A teljes európaibarnamedve-állomány kétharmada él Romániában, a legfrissebb felmérések 7000 és 8000 közé teszik az egyedek számát, állandó növekedési tendenciával. Kétharmaduk a Kárpát-kanyar négy említett megyéjében található, de folyamatosan újabb és újabb élőhelyeket hódítanak meg – derült ki. Megkétszereződött azon megyék száma, ahol medvét észleltek.
– nyomatékosította Tamás Sándor.
A romániai megelőzési kvóta Tánczos tájékoztatása szerint 426 lesz, amely az állomány kb. 6 százalékát jelenti, és a gócpontokra koncentrál, miközben igyekszik kiküszöbölni a trófeavadászatot. Mint a sajtótájékoztatón elhangzott, az EP-képviselők romániai látogatásáról jelentés készül, amely javaslatokat is fog tartalmazni a megoldást illetően, de ez több hónapba is beletelhet.