„A régészek számára könnyedén feltűnik, hogy a Somlyó-hegy csúcsát körbeveszi egy földhányás, sánc, amely arra utal, hogy a tetőn vár, vagy erődítmény állhatott. Ezt a feltételezést egyéb analógiákra alapozzuk, Dél-Kelet Erdélyben ugyanis sok hasonló várat ismerünk, és azok is ugyanígy árokkal és/vagy földsánccal vannak körbevéve” – magyarázta megkeresésünkre Puskás József, a sepsiszentgyörgyi Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum régésze. Hozzátette:
Orbán Balázs a Székelyföld leírásában írt arról, hogy Csík környékén létezhetett egy középkori, Szent István-korabeli vár, ezért ennek a feltételezésnek a nyomán a Somlyó-hegy északi mellékcsúcsánál végeztek ásatást a 90-es évek elején.
Benkő Elek, kolozsvári születésű régész vezette akkor a kutatást, amelynek során találtak ott egy kisebb méretű régészeti objektumot – őrtorony vagy megfigyelőhely lehetett –, amelyet a 17. század körüli időkre kelteztek, az ott felfedezett edénytöredékek ugyanis erre az időszakra utaltak.
– jegyezte meg.
A Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeum továbbá 2020-ban elindított egy projektet, amelynek célja volt a Dél-Kelet Erdélyben lévő várak tanulmányozása. Ennek részeként
kétnapos ásatást végeztek a Somlyó-hegy keleti csúcsán, a Nagy-Somlyón is.
„Ez egy nagyon kis volumenű feltárás volt, mindössze egy négy négyzetméteres felületet nyitottunk meg. A várt eredményekkel ellenétben
– osztotta meg a régész. Hozzátette, hogy mivel nem került elő bővebb leletanyag, ez azt sejteti, hogy vagy nem volt intenzív élet itt, vagy csak időszakosan használták. A talált kerámia kapcsán elmondta, hogy
egy tenyérnyi nagyságú, vastag falú cserepet találtak, amely egy nagyobb méretű tárolóedény része lehetett.
„Nem volt rajta díszítés, így csak a felületkezelése alapján, és az agyag soványító anyagának alapján (kavics és zúzott kerámia) kelteztük a Kr. e. 1200-800 közötti időszakra. Ha díszítés lett volna rajta, akkor szűkíthetnénk ezt a kronológiai határt” – fejtette ki a szakember. Mivel csak egy edény oldaltöredéke került elő, ezért
nem sokat tudhattak meg az építményről, sem arról, hogy kik élhettek ott, és mire használhatták.
A cserépdarab egyébként a Gáva-kultúrához tartozik. Ez a régészetben használt fogalom egy jól körülhatárolható területet jelent, ahol adott időszakban nagyon hasonló edénytípusokat készítenek és használnak.
Mint Puskás József előrevetítette, egyelőre nincs keret arra, hogy további feltárásokat végezzenek, hiszen nagyobb erőforrást igényelne a hegyen való kutatás. Mindezek mellett úgy gondolja, hogy
mindenképp érdemes volna befektetni egy nagyobb kutatásba, egyrészt azért, mert a Csíki-medencében eddig egyetlen hasonló korú erődítményt kutattak, a tusnádfürdői Vártetőt.
A 60-as években végzett feltárások dokumentációja sajnos mára eltűnt, így a Csíki Székely Múzeumban őrzött leletanyagok kontextusa többé-kevésbé ismeretlen. Másrészt, mivel nem sokat tudunk a Somlyó-hegyi várról, a talált cserép is csak sejteti a korát. „Ahhoz, hogy a pontosabb keletkezési időszakot meghatározzuk, nagyobb felületű feltárásokra, vizsgálatokra volna szükség” – jegyezte meg.
A történethez kapcsolódóan megtudtuk tőle azt is, hogy a legjelentősebb leletanyaggal rendelkező hasonló helyszín a Csernáton melletti Hegyes-tetőn található várrom, ahol a nagyobb felületű feltárások, kutatások révén
számos lakóház maradványát, valamint bronz- és vastárgyat (baltákat, különböző ékszereket) is találtak, melyek ugyancsak valamikor a Kr.e 1200-800-as években készülhettek.
Györfi Csaba, a csíksomlyói közbirtokosság elnöke elmondta, nemsokára elkészül a mintegy hét kilométeres tanösvény a Somlyó-hegye körül, már a pihenőhelyeket kialakították, a padokat és az információs táblatartókat kihelyezték.
Része lesz ennek a projektnek, hogy a hegycsúcson, ahol az Országos Geodéziai Hálózathoz tartozó, fémszerkezetű messzilátó áll, ott is egy információs táblát helyeznek ki, amelyen többek között az egykori várépítményről is lesznek adatok, amelyeket a Keleti Kárpátok Nemzeti Múzeuma szolgáltatja majd.