Lakossági fórumot tartottak csütörtök délután a Somlyó utca környéki lakosoknak a Máltai Szeretetszolgálat nemrégen felavatott székházában. Mint elhangzott több okból kifolyólag szervezték meg a beszélgetést a lakókkal: egyrészt azért, mert megépült a Máltai Szeretetszolgálat foglalkoztatóközpontja – amiről mi is beszámoltunk –, másrészt pedig azért, mert egy házrészt toldottak egy másikhoz a csíksomlyói romatelepen.
Mindezek tisztázása érdekében hívták meg az érintetteket, a lakók közül több mint húszan jelentek meg a fórumon.
Székely Róbert, a Máltai Szeretetszolgálat programkoordinátora elsőként elmondta, hogy
jelenleg a roma gyerekekkel zajlanak foglalkozások az épületben, a jövőben pedig a szülőket is szeretnék bevonni.
Ugyanakkor azt is kihangsúlyozta, hogy az újonnan felépült épület a civil szervezet székháza is egyben, amelyben más hátrányos helyzetben lévő csíkszeredai közösségeknek is szeretnének programokat szervezni, nem csak a romáknak. Pozitívumként értékelte, hogy
az önkormányzat nyitott volt a kezdeményezéseikre.
Sógor Enikő, Csíkszereda alpolgármestere bevezetőjében többek között fontosnak tartotta kiemelni: azzal, hogy informális településként nyilvántartásba vették a mélyszegénységben élők telepét, nem az volt a cél, hogy növekedjen az épületek és a lakók száma, hanem az, hogy
amikor megnyílnak a pályázati lehetőségek a rászorulók felzárkóztatásra, akkor az önkormányzat előnnyel induljon a pénzforrások lehívásában.
Hozzátette: országos szinten eddig nyolc település lépett ez ügyben.
„A foglalkoztatóközpontban zajló felzárkóztató munkának az a lényege, hogy ott kell lenni a közelükben, közöttük, a fiatalokra fókuszálva, hiszen bennük van potenciál.
– magyarázta Sógor Enikő. Hozzátette, hogy a gyermekek felzárkóztatása mellett szeretnék a felnőtteket is felkészíteni a munkaerőpiacra, valamint arra, hogy ha sikerül az önkormányzatnak szükséglakásokat építeni, akkor ott tudjanak élni.
A csíkszeredai városháza képviseletében jelen lévő Sógor Enikő pozitív eredményekről is beszámolt a résztvevőknek Ioni Emesével, a polgármesteri hivatal szociális igazgatóságának munkatársával.
Mint mondták a 2021. januári tűzeset után az Erőss Zsolt Arénába kényszerült roma közösség gyermekeivel való foglalkozásoknak köszönhetően javult az iskolai teljesítményük. Ráadásul mostanra
minden gyermek be van íratva óvodába, iskolába.
Néhány számadatot is megosztottak: a tűzeset előtt 54 építmény volt a telepen, amelyekből 36 maradt, ezek mellé helyezett ki az önkormányzat 11 konténert. Ugyanakkor tíz családdal kevesebben laknak a telepen, akik az arénából már nem költöztek vissza.
Jelenleg 53 család él ott, családonként átlagban négy gyermekkel.
Ugyancsak eredménynek könyvelték el, hogy a közösségből 18 férfi dolgozik, közülük heten külföldön. Rajtuk kívül folyamatban van további hat személy munkaerőpiaci elhelyezése is.
A fentebb említett háztoldás kapcsán a megjelentek azt kifogásolták, hogy építkezési engedély nélkül bővítenek a telepen, következmények nélkül. Sógor Enikő ezzel kapcsolatban elmondta:
egy székelykeresztúri család költözött vissza, akik kitették az egyik konténerben lakó családot, azok toldottak hozzá egy részt az egyik meglévő építményhez.
Jelenleg a székelykeresztúri önkormányzattal egyeztet a csíkszeredai városháza, hogy amint lesznek szociális lakásaik, akkor ez a család tudjon odaköltözni.
A romatelep közelében lakók továbbá a közbiztonság hiányát tartották az egyik legnagyobb problémának, emellett a szemetelést, a szemétégetést, a bűzt, hangoskodást is zavarónak találták, és azt is, hogy
illemhely hiányában a mezőben végzik a dolgukat a telepen lakók.
Mint elhangzott, az önkormányzat vállalta, hogy a romatelep mellett elfolyó Somlyó-patak medrét egy kotrógéppel kitakarítja, a többi probléma kapcsán azt javasolta az alpolgármester, hogy jelenteni kell azokat a hatóságoknak.
Szóba került az is, hogy az önkormányzat korábban tervezte egy vizesblokkot tartalmazó konténer felszerelését, azonban le kellett tenniük erről az elképzelésről. Az alpolgármester elmondása szerint többek között azért, mert
nem az önkormányzaté a terület, így beruházást nem valósíthatnak meg rajta, másrészt technikailag nehezen lehetett volna megoldani, hogy télen ne fagyjanak el a vízvezetékek.
Ehelyett azonban azt a megoldást támogatták, hogy a házakba bevezessék a vizet, és külön mosdókat alakítsanak ki a családok. Azoknak a lakóknak, akik nem engedhetik maguknak ezt a befektetést, három favécét fognak kihelyezni.
Az első hat házba már bevezették a vizet, és folyamatban van további nyolc ház csatlakoztatása a vízvezetékre, a cél, hogy a telephely előtti vízcsapot felszámolják.