Az új keretszerződés és annak alkalmazására vonatkozó módszertani normák értelmében a várandós nők az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (CNAS) által mindeddig finanszírozott orvosi szolgáltatásokat, illetve az új szolgáltatásokat is igénybe vehetik – tájékoztat az új előírásokról az egészségbiztosítási pénztár, sorra véve ezeket a szolgáltatásokat.
Az egészségügyi alapellátásban, azaz a háziorvosi rendszerben konzultációkat biztosítanak a terhesség és az anyatejes táplálás előrehaladásának nyomon követésére. Így
a várandós nőket a terhesség első trimeszterében a háziorvosnál nyilvántartásba veszik, és ha a terhesség normálisan, komplikációk nélkül zajlik, a harmadik hónaptól a hetedik hónapig havi terhesgondozói konzultációra kerül sor.
A hetediktől a kilencedik hónapig ezek a konzultációk kéthavonta történnek. A háziorvos ugyanakkor javasolhatja a terhes nőknek a HIV-, a hepatitis B és C vírus, valamint a szifilisz kimutatására irányuló laborvizsgálat elvégzését. A szülés után közvetlenül, illetve egy hónappal később a háziorvos összesen két alkalommal is felkeresheti a pácienst otthonában az anyatejes táplálás előrehaladásának nyomon követése céljából.
Amikor egy terhes nő először keresi fel a háziorvosi rendelőt, a konzultáció mellett az orvos kiállít egy, a terhességre vonatkozó igazolást is. A szolgáltatás adott esetben terhességi szűrővizsgálatot is magában foglal.
Ha a várandós nő nem rendelkezik egészségbiztosítással, a vonatkozó törvény értelmében a terhesség és a szoptatás idejére biztosítottá válhat, ha elküldi a terhességről szóló háziorvosi igazolást annak a megyei egészségbiztosítási pénztárnak, amelynek a nyilvántartásában szerepel.
Az intézmény arról is tájékoztat, hogy rendkívüli esetben – például akkor, ha a várandós nő távol van a legközelebbi kórháztól, tehát nincs azonnali hozzáférése az egészségügyi rendszer más szintjeihez – a fájások megindulása esetén a háziorvos is levezetheti, felügyelheti a szülést, illetve a koraszülést – szükség esetén a mentő megérkezéséig –, akár a rendelőben, akár a szülő nő tartózkodási helyén, az egészségbiztosítási pénztárral megkötött szerződésben meghatározott munkaidőn kívül is.
Maga a szülés egyébként a vonatkozó szabályozások értelmében sürgősségi ellátásnak minősül, és normális esetben folyamatos fekvőbeteg-ellátás keretében, speciális szülészeti-nőgyógyászati, neonatológiai intézményekben, osztályokon történik.
A várandós nők a kórházi járóbeteg-szakrendelésen is ingyenes konzultációkra jogosultak: a szülész-nőgyógyász szakorvosnál – a háziorvosi küldőpapír alapján, de annak hiányában is – a terhesség minden trimeszterében egy terhesgondozói konzultációra, a szülést követő első trimeszterben pedig egy hasonló konzultációra jogosultak. Ezeken kívül a szakorvos szükség esetén más kivizsgálások elvégzését vagy kórházi kezelést is javasolhat.
Ha az orvos magzati diagnosztikára is specializálódott, akkor ultrahangvizsgálatokat is végezhet az esetleges terhességi rendellenességek feltárása érdekében.
A szülészeti és nőgyógyászati osztállyal rendelkező egészségügyi egységekben a terhesség nyomon követése céljából az egynapos kórházi ellátáshoz hasonló komplex orvosi szolgáltatások is végezhetők, ha az egység rendelkezik megfelelő laboratóriummal és szakorvosi rendelővel. Ilyen páciensfelvétel esetén a kórház köteles szakorvosi konzultációkat és számos vizsgálatot – főként laborvizsgálatokat – elvégezni.
A terhesség 11. és 19. hete között szintén végezhető terhesgondozás egynapos kórházi ellátással. Az egynapos kórházi ellátást a veszélyeztetett terhességek felügyeletére is alkalmazhatják, számos vizsgálati kötelezettséggel. Ilyen ellátást egyébként folyamatosan is lehet végezni, ha a várandós nőnél terhességi komplikációk lépnek fel, vagy valamilyen betegségben szenved.
A várandós nők e hónaptól számos laborvizsgálatra is ingyenesen jogosultak, akkor is, ha az adott hónapban a laborvizsgálatok finanszírozására szánt keretösszeg már elfogyott. Ilyen esetben a laboratóriumok túlléphetik a keretösszeg felső határértékét, és elvégezhetik a szükséges vizsgálatokat a háziorvosuk vagy a szülész-nőgyógyász szakorvos által kiállított küldőpapír alapján.
– idézi az Országos Egészségbiztosítási Pénztár tájékoztatója az intézmény elnökét, Adela Cojant.