A május végén elkezdődött és három hétig tartó általános sztrájk végén a három nagy tanügyi szakszervezet ígéretet kapott a kormány képviselőitől arra, hogy a közszférára vonatkozó új, egységes bértörvény tervezetét, illetve annak az oktatási rendszerre vonatkozó részét véglegesítik július 15-ig. Ez nem történt meg, így nem kerülhetett fel a parlament napirendjére sem szeptember 1-jéig a tervezet megvitatása.
Noha a felsőoktatásban dolgozók érdekvédelmi tömörülésének elnöke korábban azt nyilatkozta, hogy ez újabb munkakonfliktus kirobbanását eredményezheti,
várhatóan nem lesz tanügyi tiltakozás a tanév elején.
A három szakszervezeti elnök hétfőn délután Marcel Ciolacu kormányfővel is megbeszélést folytatott az egységes bértörvény tervezetéről, de a találkozó után kiadott közös közleményben nem esett szó a szeptember elsejei határidőről.
A Tanügyi Szabad Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) nem tervez tiltakozást a tanév elejére, erősítette meg a Székelyhon érdeklődésére Molnár Zoltán, a szakszervezet Maros megyei szervezetének elnöke.
– mondta a szakszervezet képviselője. Molnár Zoltán ugyanakkor arra is kitért, hogy az új egységes bértörvény csak 2024. január 1-én kell érvénybe lépjen, így nincs túl nagy jelentősége annak, hogy szeptember 1-jére elkészült-e vagy sem a tervezet.
„Hétfőn volt egy szakszervezeti találkozó a kormánnyal, amelyen még mindig az volt az ígéret, hogy január elsejétől alkalmazzák az új bértörvényt.
– fejtette ki.
-
Az első béremelést megkapták az oktatásban dolgozók,
-
októberben kell megkapják a szakmai fejlesztésre fordítható 1500, illetve 500 lejes prémiumot is a didaktikai, valamint a kisegítő személyzet tagjai,
-
a következő fontos határidő pedig január elseje
– sorolta az érdekvédelmi tömörülés megyei vezetője, aki szerint
megmozdulások várhatóan csak akkor lesznek, ha a január eleji határidőt nem tartja be a kormány.
Ő egyébként úgy tudja, hogy szeptemberben elkészül az új bértörvény tervezetének az oktatási rendszerre vonatkozó része is, illetve a hétfői találkozón elkészült dokumentumban az is szerepel, hogy a kormány megpróbálja megoldani az iskolaigazgatókat érintő bérproblémákat is.
„Tényleg kellene valamit kezdeni azzal, mert
– fogalmazott Molnár Zoltán. A bérproblémákkal kapcsolatos igazgatói lemondásokra vonatkozó kérdésünkre a szakszervezet képviselője elmondta, történtek lemondások Maros, illetve más megyékben is, de azoknak nem feltétlenül csak a béregyenlőtlenség volt az oka – ha így volna, szerinte már a fél országban lemondtak volna tisztségükről a tanintézet-vezetők.