Hétfő délután járt le a jelentkezési határidő, az RMDSZ Csíki Területi Szervezetéhez két elnökjelölt iratcsomóját nyújtották be, akik közül a szeptember 14-i csíkszeredai küldöttgyűlésen választanak elnököt, négyéves mandátummal. Becze István, a területi RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke kérésünkre a részletekről is beszélt.
Mint elmondta, az RMDSZ alapszabályzata rendelkezik arról, hogy kik alkotják a területi szervezet küldöttgyűlését, így
-
az utolsó népszámlálás szerinti magyar lakosság száma
-
és a legutóbbi parlamenti választáson az RMDSZ-re leadott szavazatok szerint oszlik meg a településeket képviselő választott küldöttek száma.
-
Ezenkívül vannak a korporatív küldöttek, mint a területi szervezet ügyvezető elnöksége, a TKT-elnök, a képviselő, a szenátor, csíki megyei önkormányzati képviselők,
-
ugyanakkor tizenöt személyt a Csík Területi Ifjúsági Tanács,
-
másik tizenötöt pedig a Csíki Területi Nőszervezet jelöl.
Ez 133 küldöttet jelent összesen, de amikor két tisztség, mint Becze esetében a megyei önkormányzati képviselői és ügyvezető elnöki is megjelenik, akkor csak egy szavazatra van lehetőség – tudtuk meg.
Minden helyi RMDSZ-szervezet elnöke tagja a küldöttgyűlésnek – Csíkban jó részük polgármester is. A területi ügyvezető elnök tudatta, az országos ügyvezető elnökség is jelen lesz a küldöttgyűlésen.
„Mi abban vagyunk érdekeltek, hogy demokratikus szervezetként megadjuk a lehetőséget bárkinek a megméretkezésre, szabályosan történjen a titkos szavazás, és
Bízom benne, hogy a küldöttgyűlés után egy megerősödött szervezet lesz, és a végén, bármennyire ellenfelei voltak egymásnak a jelöltek, kezet tudnak fogni, és közösen tudunk együtt dolgozni, hisz a jövőben az erdélyi magyarság politikai képviseletéhez nagyon komolyan hozzá kell járulnunk” – fejtette ki Becze István.
Tánczos Barnától azt kérdeztük, miért fontos a csíki területi szervezet elnöki tisztsége. Mint mondta, a csíki RMDSZ-szervezet az egyik legerősebb szervezet volt mindig az erdélyi magyar politikában, de úgy érzi, ez
a hírnév csorbult az utóbbi években, és újításra van szükség.
„Olyan új kommunikációs módszerekre van szükség, amelyekkel nem rontjuk a csíki szervezet hírnevét, hanem javítjuk, amellyel példát tudunk mutatni másoknak is, és vissza tudjuk hozni azt a pozitív megítélését a szervezetnek, és a szervezetet vezető elnöknek, amelyet megérdemel ez a csíki székely közösség” – érvelt a szenátor.
Kitért arra is, hogy a helyi szervezetek erős, jól teljesítő szervezetek, nekik szükségük van egy olyan kapocsra, amely megfelelő kommunikációt tud biztosítani a szövetség felső vezetésével, és amellyel
ki tudják harcolni azt, ami jár a csíki székely közösségeknek.
A kommunikáció mikéntjére vonatkozó kérdésünkre úgy értékelt, az, amit az utóbbi időben látunk a csíki területi szervezet vezetője részéről, nem mindenki számára vállalható, ezzel nem tud mindenki azonosulni, és szerinte hosszú távon ez veszélyforrás. Ezért gondolja úgy, hogy
a kommunikáció is példamutató kell legyen, amellyel mindenki azonosulni tud.
Borboly Csaba szerint – akitől azt kérdeztük, van-e szükség változásokra a szervezet tevékenységét, illetve a kommunikációt illetően – az a helyes, ha megtartjuk, ami jól működik, és változtatunk azon, ami nem vált be, vagy eljárt fölötte a idő. Utóbbi a közösségi médiában történő kommunikációra is vonatkozik, ami ugyan sok politikus számára nem komfortos, mert
az élő bejelentkezést nem lehet megtervezni, és ahol az embernek önmagát kell adnia, ott jelen van a hibázás lehetősége is
– vázolta az elnök. Hozzátette, ezt azért vállalja be, hogy minden eszközt és lehetőséget megragadjon a csíki emberekkel történő párbeszédre, mert ehhez egy postaládába dobott levél, egy sajtóközlemény, Facebook-bejegyzés nem elég.
Fontosnak tartja ezeket a fórumokat Székelyföldön, ahol hagyomány az egyenlő felek között folytatott párbeszéd.
– foglalta össze Borboly, aki úgy látja, folyamatosan változni, alkalmazkodni kell, és ha a fiatalok a TikTokot használják, akkor a politikusnak is meg kell tanulnia ezt.