Nem tolongtak a civil egyesületek a miniszteri rendelet alapján elvégzendő munkáért, így az említett szervezet gyakorlatilag versenytárs nélkül nyerte meg a feladatot a közbeszerzésen. Ennek eredményétől azt várják, hogy valami változzon a szakpolitikában, ugyanis eddig semmi látható eredménye nem volt a védett fajok kutatására szánt óriási anyagi támogatásoknak.
A Buzău megyei vadász- és sporthorgász egyesülettel egy konzorciumba társult munkacsoport
300 fővel végzi a terepmunkát mintegy 5 millió hektáron: a bodzavásáriak a medvés élőhelyek 40%-át, a háromszékiek a 60%-át kutatják át, szőr- , szövet és ürülékmintákat keresve, amelyeket egy speciális dobozba gyűjtenek.
Ebben olyan vegyület van, amelyik megőrzi a genetikai mintákat: a szőrtüszőben, az elhullott (esetleg elpusztított) állatok bőrében vagy az ürülékben levő nyálkahártya-sejteket.
A minisztérium 22 ezer mintavételhez szükséges ilyen dobozkát szerzett be, ebből már 10 ezret elhasználtak a medvefelmérést végzők, sőt – mint Benedek Barna tájékoztatott – a labormunkával is jól haladnak: több mint nyolcezer mintát már kielemeztek.
Az eddig elvégzett munka kiértékelését egy hete egy brassói megbeszélésen végezték el. Kiderült, három mintából egy különböző állattól származik, ez azt jelenti, hogy háromezer medvének már bizonyították a létét, és ha a további eredmények is ezt a mintát követik, akkor
hatezer példány léte is bizonyított lesz.
Ez még korántsem jelenti majd a teljes állományt, még rá lehet számolni legalább 25–30 százalékot – magyarázta a szakértő –, mert egyszerűen képtelenség minden medvéből genetikai mintát nyerni, hiszen sokan élnek az ember számára megközelíthetetlen helyeken, illetve a több száz ember sem képes arra, hogy minden ürüléket megtaláljon.
Tekintve, hogy a Marian Dracea Erdészeti Kutatóintézet az élőhelyek felmérése után arra jutott, hogy az országban legtöbb négyezer medvének lenne élőhelye, már most is kijelenthető, hogy kétezer medve a saját természetes élőhelyén kívül kénytelen megélni.
– fejtette ki szakmai meglátását Benedek Barna.
A helyzetet csak rontja, hogy az erdészeti kutatóintézet szerint a medve számára alkalmas élőhelyek (erdők, mezők, kaszálók) 10 százaléka az elmúlt tíz évben elvesztette eltartóképességét. Ennek sok oka van: többek között az állami beruházások, az erdőben történő építkezések miatt is történt ez. Gyakorlatilag tehát
ha tíz éve még 4400 medvének volt élettere az országban, most csak 4000-nek van.
A megkérdezett szerint itt kellene beavatkozni a környezetvédőknek, az illetékes hivataloknak, ezt az antropogén hatást (az emberi tevékenységek által közvetett vagy közvetlen úton kiváltott hatást) kellene csökkenteni.
A genetikai minták alapján történő medveszámlálást év végig be kellene fejezni, de a minisztérium meghosszabbította a szerződés hatályát, hogy pontosabb adatokra alapozhassanak.
A mintagyűjtés nyomán egyébként számos más értékes tudományos adatot is nyerhetnek a medvék korcsoport vagy nem szerinti összetételére, területhasználatára, mozgáskörzetére vonatkozóan.
A fő haszna viszont az lesz (azaz lenne), hogy a bizonyított minimális medvelétszám alapján már alkalmazni lehet a különböző állománykezelési módszereket, többek között a kilövést is, amelynek nyomán értékesíthetők lennének a trófeák. A jelenlegi gyakorlattal évi 1–2 millió euró bevételtől fosztja meg magát az állam, a vadászegyesületektől pedig megvonták a fenntartásukra szolgáló bevétel lehetőségét, miközben felelősségük csak nőtt.