A parlament által májusban elfogadott, a sertéstartást szabályozó törvénytervezet alkalmazásához szükséges két szakhatósági rendelet október második felében jelent meg, ám az értékesítésre szánt sertések tartását szigorú feltételekhez kötő új előírások akkora felzúdulást keltettek a kisgazdák körében, hogy a mezőgazdasági miniszter hétfői bejelentésében
ígéretet tett arra, hogy egyelőre nem tiltják meg a háztáji gazdaságok számára a sertések értékesítését, azaz a karácsonyi időszakra felfüggesztik az új törvényt.
Az új előírások jóval szigorúbbak a korábbiaknál, lényegében csak akkor teszik lehetővé a háztáji körülmények között tartott disznók értékesítését, ha a gazdák egy sor előírásnak eleget tesznek.
Így lényegében nem lesz kifizetődő a saját fogyasztásra szánt sertések mellett egy-két, eladásra szánt példányt is felnevelni a karácsonyi időszakra, és a kisvágóhidak sem tudják majd felvásárolni ezeket,
a terepet teljes egészében a hivatásos, ellenőrzött körülmények közt működő sertéstartóknak adná át a szakhatóság,
legfőképpen azért, hogy megfékezzék a sertéspestis terjedését – tudtuk meg István Róberttől, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság vezetőjétől.
Tilos lesz a kis, önellátó gazdaságokból elszállítani a sertéseket.
Bevinni lehet – például a felnevelésre megvásárolt malacokat –, de elszállítani onnan nem – egyszerűsítette le az új szabályozásnak a háztáji sertéstartásra vonatkozó részét a szakhatóság vezetője.
„Minden faluban van egy-két gazda, aki kocákat tart, és az emberek tőlük veszik a malacokat. Eddig is voltak, csak nem voltak engedélyezettek. Ezekkel kell mi szóba álljunk, és megértessük velük, hogy
és akkor meg lesz engedve nekik, hogy eladják a malacokat úgy, mint eddig” – magyarázta István Róbert.
Ezeknek a gazdáknak az állatai fülszámozva voltak, majd az állatorvostól kiváltották a „mozgatáshoz” szükséges dokumentumot, így tudták értékesíteni állataikat. „Volt is mozgás, de ez egyirányúvá válik” – fűzte hozzá a szakhatóság igazgatója.
Azok a sertéstartó gazdák, akik a jövőben értékesíteni is szeretnék az állataikat, be kell jegyeztessék gazdaságukat az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságnál (ANSVSA). Ehhez
valamilyen vállalkozási formával kell rendelkezzenek
– például egyéni vagy családi vállalkozással –, de a szakhatóságnál már dolgoznak azon a szabályozáson, ami lehetővé teszi a természetes személyek számára is a bejegyeztetést.
A bejegyeztetést egy kérés benyújtásával kezdeményezhetik a gazdák a szakhatóságnál. „A szakembereink felmérik a gazdaságot, amely a minimális biológiai biztonsági előírásoknak meg kell feleljen. Éspedig:
-
az ólban csak sertéseket lehet tartani,
-
be kell legyen kerítve úgy, hogy oda kintről állatok ne tudjanak bejutni – mint amilyen a székely portán a hátsó udvar.
-
Az ólhoz el kell legyen vezetve a víz, egy kis helyiségbe, ahol a gazda megmoshatja a kezét és megtisztíthatja lábbelijét, és ahol tárolhatja a ruhát, például azt a köpenyt, amiben dolgozik a sertésekkel”
– sorolta fel a minimálisan betartandó feltételeket István Róbert, arra is kitérve, hogy az egyéni és családi vállalkozások tevékenységi kódjai közt szerepelnie kell a sertéstartásra vonatkozó CAEN-kódnak. Minél nagyobb a gazdaság, annál szigorúbb feltételeknek kell megfeleljen: a szabadon tartott ősfajtákat tenyésztő farmokat például dupla kerítéssel kell körülhatárolni.
„Már tárgyaltunk azokkal a gazdákkal, és már megkezdtük a farmok felértékelését, amelyek be vannak jegyeztetve nálunk. Nagy, engedélyezett farm nincs a megyében, de már folyamatban van kettő létrehozása. A bejegyeztetett farmok működtetőivel már szóba álltunk, kettő esetében már a helyszínen is jártunk és a többihez is kimegyünk.
biztos megtaláljuk a megfelelő megoldást” – tanácsolta István Róbert, megemlítve azt is, hogy a körorvosok számára kedden tartottak felkészítőt a témában.
A kisvágóhidakat állítja a legnagyobb nehézségek elé az új törvény, azok ugyanis a portákról, azaz a kisgazdaságoktól vásárolták fel a sertéseket, a jövőben viszont már csak bejegyezett egységektől szerezhetik be az állatokat.
A változásokról azonban már egyeztetett a kisvágóhidak működtetőivel a szakhatóság, illetve már folyamatban van olyan gazdafórumok megszervezése is, ahol a vágópontokat sertésekkel ellátó állattenyésztőkkel egyeztetnek majd a témában – tájékoztatott a megyei állategészségügyi igazgatóság vezetője. István Róbert ugyanakkor arról is beszámolt, hogy
az új törvény arra is lehetőséget ad, hogy szövetkezetbe, egyesületbe tömörüljenek a kis sertéstartó gazdaságok,
így – miután leellenőrizte farmjaikat a szakhatóság – az egyesületen keresztül értékesíthetik állataikat. Karcfalva környékén már vannak is ilyen törekvések.
Az új, szigorú előírások felzúdulást váltottak ki a kis sertéstartó gazdaságokat fenntartó gazdák körében, leginkább azok kifogásolták az új szabályozást, akik a karácsony környéki disznóvágási szezonban szerették volna értékesíteni állataikat. Az elégedetlenségek miatt hétfőn Florin Barbu mezőgazdasági miniszter bejelentette, hogy módosítani fogják az állategészségügyi szakhatóságnak a sertéstartásra vonatkozó szabályozását, és
az önellátó gazdaságok számára nem fogják megtiltani a háztáji körülmények közt nevelt sertések értékesítését a karácsonyi időszakban.
A tárcavezető által összehívott sürgős egyeztetés után nem sokkal az ANSVSA közzé is tett egy közleményt arról, hogy a szakhatóság támogatja a sertéstartás romániai hagyományát, később pedig egy módosítástervezetet is közzétettek honlapjukon, amely a fentebb taglaltnál lényegesen enyhébb feltételek teljesítését követeli meg az értékesítésre szánt, háztáji körülmények közt tartott sertések tulajdonosaitól.
Amint a rendelet érvénybe lép, majdnem ugyanazoknak a kritériumoknak a teljesítésével értékesíthetik disznóikat a gazdák, mint eddig. Azt
egyelőre nem tudni, hogy ez az enyhítés pontosan meddig marad érvényben.
Az eddigiekhez képest azonban újdonság az, hogy a háztáji körülmények közt levágott disznók húsa csak akkor értékesíthető, ha a vágás előtt az állatot megvizsgálta egy állatorvos és kitöltötte a vizsgálati űrlapot, amely alapján ellenőrizhető az állat egészségi állapota. A sertésnek ugyanakkor szerepelnie kell az országos állatazonosító nyilvántartásban is.