Gyimesbükk plébániatemplomi szerepét a 18. és 19. században, illetve a 20. század első felében a kontumáci templom töltötte be, az első világháborút követően merült fel egy új, tágasabb templom építésének a gondolata. Az 1920-as években telket vásároltak, és 1926-ban, György Lajos esperes-plébános idejében elkészítették az alapot. Következett a gazdasági válság, a második világháború, majd a kommunizmus első, sötét évei, és a templomépítés elmaradt.
Az 1970-es évek elején helyezték Gyimesbükkbe Dani Gergely plébánost, aki dacolva az akkori rendszerrel, addig kopogtatott Bukarestben, amíg megkapta az építkezési engedélyt. Az új templom 1974. február 25. és 1976. október 16. között készült el, és 1976. október 17-én szentelte fel Jakab Antal akkori segédpüspök. Az ünnepségre – betegsége miatt – Márton Áron püspök nem tudott elmenni.
Közel ötven esztendővel a templom felszentelése után a tetőszerkezeten főjavítási munkálatokat végeztek, a templomot újrafödték. Salamon József gyimesbükki plébános szerint nagyon időszerű volt, hogy elvégezzék ezeket a munkálatokat.
„Évente rendszeresen átvizsgáltuk a templom tetőszerkezetét, és egy pár éve már megfogalmazódott bennünk a főjavítás gondolata. Főleg a gerincen volt probléma, a kúpcserepeknél (kupásoknál) a cementezett rész mállott szét.
Most kicseréltünk egy-két gerendát, egy pár szarufát, ami elkorhadt, és teljesen újrafödtük a templomot, illetve a tornyot. Eddig foltozgattunk, felmerült a cserepek átforgatásának az ötlete is, de előbb utóbb újra kellett volna fedni a templomot. De indokolta a munkálatot az a szakvélemény is, hogy a csatornák egy része tönkrement, nem voltak hófogók stb.” – mesélte Salamon József.
A gyimesbükki plébános szerint, bár a munkálatokhoz szükséges összegnek csak egy kevés része állt a rendelkezésükre, nagy értelme nem volt a munkálatok halogatásának, mert az építkezési anyagok ára hónapról hónapra emelkedik, így ez a teher később anyagilag elbírhatatlanná vált volna a közösség számára.
Idén nyáron, pünkösd vasárnapján jótékonysági koncertet tartott Gyimesbükkben a magyarországi Ismerős arcok zenekar, ennek bevételét a templom újrafödésére fordították. „A román állam felé is pályáztunk a vallásügyi titkárságon keresztül. Először, amikor elküldtük a kérést, a felmérések szerint 500 ezer lejbe került volna a munkálat, ez később 1 millió lej lett, jelenleg pedig ott tartunk, hogy 1,5 millió lejbe kerül. Így »mennek felfele« az építkezési anyagok árai.
Árajánlatokat kértünk: az egyik cég 500 ezer lejt kért a cserépért, a másik 400-at, egy helyi vállalkozó pedig 400 ezer alatti összegből megoldotta. A munkálatokat szintén helyi cég, Pál Péterék végzik, és ez jó, mert lelkiismeretesen dolgoznak, munkát kaptak a helybéliek, és ha később valami probléma adódna, akkor van akihez fordulni” – hangsúlyozta Salamon József.
Újrafödték a közel 50 méter magas tornyot is. Kibontották és bővítették a toronyban lévő időkapszula tartalmát. „Drága mulatság egy óriásdarut egy napra kibérelni, de megérte. Egy nap alatt befejeztük a torony keresztjének a javítását, ez sajnos már inogott, csak az aljánál lévő pléhelem tartotta” – mondta Salamon atya, aki fent járt a toronyban a kereszt felszerelésekor.
Távozásunkkor Salamon József azt mondta, bízik Istenben, mert minden eddigi, a közösség javára végzett munkálatnál végül kikerült a számlák kifizetéséhez szükséges összeg.