Gyenge eredményt értek el a romániai diákok a háromévente elvégzendő PISA-felmérésen, a nemzetközi tanulói teljesítménymérésről szóló tanügyminisztériumi jelentésből a szaktárca ki is hagyta a kényelmetlen kérdésekre okot adó adatokat. A PISA-felmérés 2022-ben készült – 2021-ben lett volna esedékes, ám a koronavírus-járvány miatt elhalasztották –, és 81 ország vett részt benne. Az OECD, azaz a legfejlettebb államokat tömörítő Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet által működtetett program teljesítménymérése 81 országra, illetve térségre terjedt ki, ezek közül 37 OECD-tag, 44 pedig partnerország.
A felmérés három tudásterületen – szövegértés, matematika és természettudományok – zajlott. Románia mindhárom területen jócskán az OECD-átlag alatt teljesített, az európai uniós tagországok közül lényegében csak Bulgáriát tudta megelőzni, de azt sem minden tekintetben.
Az viszont elvitathatatlan eredménye az országnak, hogy ezt a gyenge szintet tartani tudta – OECD-átlag ugyanis komoly romlást mutat az előző mérésekhez képest. A teljesítménymérés során nem a lexikális tudást vizsgálják, hanem a diákok (a 15 éves korosztály) által megszerzett tudás gyakorlati alkalmazásának a képességét, nemzetközi szinten összehasonlítható tesztanyagokkal.
Ezúttal a matematikára fókuszáltak jobban a vizsgálat szervezői, így az e téren elért pontszámok alapján listázták a résztvevő államokat. Immár hagyományosnak mondhatóan a távol-keleti országok és a felmérésben külön résztvevőként megjelenő térségek, országrészek érték el a legnagyobb eredményeket:
Szingapúr áll az első helyen 575 ponttal, majd Makaó, Tajvan, Hongkong, Japán, valamint a Koreai Köztársaság következik, és feltört az élmezőnybe Észtország is.
Az OECD-átlag 472 pont. Románia a 45. helyen áll a matematikaeredmények alapján 428 ponttal, de a másik két tudásterületen is hasonló pontszámokat ért el, épphogy megelőzve Kazahsztánt és Mongóliát. Az EU-tagországok közül csak Bulgáriát tudta maga mögé utasítani.
Az EU-s viszonylatban gyengének számító romániai eredményeket jól tükrözi az alulteljesítő és kiemelkedő képességű diákok aránya is. A hatszintes skálán a diákoknak csak a 4 százaléka érte el legalább az ötös szintet matematikából, 49 százalékuk viszont 2-es szint alatt teljesített a felmérésen – utóbbit a funkcionális analfabetizmussal szokták azonosítani. Szövegértésből a kimagaslóan teljesítők aránya 2 százalék, az alulteljesítőké pedig 42; természettudományokban 1, illetve 44 százalék ez az arány.
Az OECD-átlag az 5-ös vagy 6-os szintet elérő tanulók esetében matematikából 9 százalékos, szövegértésből és természettudományokból 7-7, a kiemelkedő teljesítményűeké pedig – az előbbi sorrend szerint – 31, 26, illetve 24 százalék.
A 2. szint elérése matematikából azt jelenti, hogy a tanulók közvetlen utasítások nélkül képesek értelmezni és felismerni, hogyan lehet egy egyszerű szituációt matematikailag ábrázolni, például összehasonlítani a teljes távolságot két alternatív útvonalon, vagy átváltani az árakat egy másik pénznemre. Romániai 51 százalékos eredménye lényegesen kisebb, mint OECD-országok átlaga (69 százalék), állapítja meg a felmérés, amely összehasonlításként azt is közli, hogy a lista élén álló országokban ez az arány meghaladja a 85 százalékot.
Az alulteljesítő és kiemelkedő képességű diákok aránya tekintetében Románia a 41. helyen áll a teljesítménymérési listán matematikából, a szövegértés esetében a 43., természettudományokban pedig az 50. helyen; utóbbi két tudásterületen Bulgáriát sem tudta megelőzni.
Ha a döntéshozók nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy a tananyag a valós kompentecia-mérések célját szolgálja, és a pedagógusokat nem képezik ki alaposan az új szemléletű tananyag oktatására még azelőtt, hogy az bevezetésre kerülne, akkor a következő PISA-felmérés is ugyanolyan eredményeket hoz majd, mint a legutóbbi – véleményezte a romániai diákok teljesítményéről szóló adatokat megkeresésünkre Ferencz-Salamon Alpár.
– fogalmazott a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) országos szakmai alelnöke, hangsúlyozva, hogy a tananyag és a vizsgakövetelmény-rendszer alapos, következetes és tantárgyközi szemléletű reformjára lenne szükség.
Noha csak az új kerettanterv és az ahhoz hozzárendelt, az új szemléletnek megfelelően kidolgozott tananyagok bevezetése után számíthatunk jobb eredményekre, ez nem teljesen érvényes a magyar tannyelvű diákokra, ők ugyanis már most jobban teljesítettek román társaiknál. „Kiss Tamásék közölték már (Kiss Tamás szociológus, társadalomkutató, a kolozsvári székhelyű Nemzeti Kisebbségkutató Intézet vezető kutatója – szerk. megj.), hogy a magyar gyermekek – amennyiben a matematika- és szövegértés-képességet vesszük alapul – az OECD-átlag körüli értéken teljesítettek, tehát jobban, mint a többség. Ugyanis
– magyarázta Ferencz-Salamon Alpár, megjegyezve, éppen emiatt kíváncsian várja, hogy az intézet feldolgozza a romániai magyar diákok teljesítményét első alkalommal külön felmérő alminta adatait.
A magyar anyanyelvű diákok románból teljesítenek rosszul, annak a hibás oktatáspolitika az oka, ami viszont a gyenge romániai PISA-eredményekben is megmutatkozik.
Ehhez képest Finnországban például öt éven keresztül tart a felkészítés a tanárképző intézetekben, ezzel párhuzamosan az oktató tanárokat is képzik, és csak azt követően vezetik be az új szemléletű tananyagot, hogy levonták a következtetéseket, mindenki választ kapott a kérdéseire, megértette a követelményeket és az új tananyag teljes filozófiáját. „Nálunk ez pont fordítva történik:
– magyarázta a visszásságokat Ferencz-Salamon Alpár.
Fontos kérdés a gyenge romániai PISA-eredményekkel, illetve a közoktatási rendszer hatékonyságával kapcsolatban az is, hogy a diákok a birtokában vannak egyfajta lexikális tudásnak, csak nem tudják azt megfelelően alkalmazni, vagy eleve nem rendelkeznek az elvárt ismeretekkel? Az RMPSZ szakmai alelnöke szerint a megszerzett tudást nem tudják megfelelőképpen alkalmazni, ennek pedig az erősen vizsgaközpontú oktatási rendszer az oka.
„Ez főként az öt-nyolc osztálytól felfelé jellemző. Emlékezzünk vissza, hogy egy-négy osztályban már rég matematika és tudományok tantárgy van, nem külön matematika és tudományok, már rég román nyelv és kommunikáció van, nem román nyelv és irodalom.
– világított rá ezzel a gyenge PISA-elmérési eredményekhez vezető problémára is Ferencz-Salamon Alpár.
Ami pozitívumként említhető Románia esetében – azon kívül, hogy nagyjából a 2018-as méréshez hasonló eredményt ért el a PISA-felmérésen, azaz nem követte a romló OECD-átlagot –, hogy az iskolai jólétre vonatkozó eredményei jobbak a nemzetközi átlagnál. A romániai diákok 83 százaléka számolt be arról a 2022-es felmérésen, hogy könnyen barátkozik az iskolában (az OECD-átlag 76%), és 50 százalékuk úgy érezte, beilleszkedett a diákközösségbe (az OECD-átlag 75%). Eközben 17 százalékuk válaszolta azt, hogy magányos az iskolában, és 15 százalékuk érezte magát kívülállónak vagy olyannak, aki kimaradt az iskolai életből (az OECD-átlag ez esetben is magasabb, 16% és 17%). Romániában 2018-ban is nagyjából hasonlóak eredmények születtek. A felmérés eredményei szerint 2022-ben a romániai diákok 11 százaléka számolt be arról, hogy elégedetlen az életével. 2018-ban ez az arány kisebb, 9 százalékos volt. Az OECD-átlag viszont ez esetben is magasabb: a 2015-ös 11 százalékról 16-ra nőtt 2018-ra, 2022-re pedig elérte a 18 százalékot azoknak a diákoknak az aránya, akik elégedetlenek az életükkel.