Múlt év novemberében a korábbinál szigorúbbá váltak az eladásra szánt sertések tartására, a sertéshús értékesítésére vonatkozó előírások. A kisgazdaságok minimális követelményeknek kell megfeleljenek, hogy megkapják a szakhatósági jóváhagyást a sertések értékesítésére.
Csak disznót tarthatnak a sertésólban, az udvarrész el kell legyen kerítve, hogy más állatok ne juthassanak be oda.
Lennie kell egy télen is funkcionális helyiségnek, ahová be van vezetve a víz, hogy a gazda ott kezet tudjon mosni és a lábbelijét is tudja letisztítani; köpenyét, védőruháját ott tudja tárolni. Lennie kell továbbá egy fertőtlenítő tálcának is az udvarrész bejáratánál, hogy azon keresztül lépjen az udvarba. Az ott tartott disznóknak fülszámozottaknak kell lenniük és a gazdának szerződést kell kötnie egy állatorvossal.
A disznóvágási szezon végéhez közeledve az elmúlt időszak tapasztalatairól érdeklődtünk István Róberttől, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (ANSVSA) vezetőjétől. Mint mondta,
nem tapasztaltak problémákat a szigorítás bevezetése óta, és jó néhány olyan sertéstartó gazdaság van, amely kezdeményezte a konform gazdaságként történő bejegyeztetését a hatóságtól.
Pontos számot nem tudott mondani, ám mint fogalmazott, tíznél több olyan gazdaság lehet, amelynél már leellenőrizték a szakhatóság munkatársai azt, hogy megfelelnek-e az új előírásoknak.
Van ugyanakkor 6-7 olyan sertéstartó gazda is, akik szövetkezetben képzelik el a jövőbeli tevékenységüket. Felcsíkon, Csíkjenőfalván működik egy szövetkezet, abba léptek be az említett gazdák, őket rövidesen meglátogatják a szakhatóság munkatársai, hogy ellenőrizzék, megfelelnek-e a feltételeknek, azt követően pedig
már a szövetkezeten keresztül tudják értékesíteni sertéseiket az állattartók.
A szövetkezetnek vágópontja és húsfeldolgozó részlege is van, ugyanakkor az élőállat-közvetítéshez szükséges szállítói engedélyt is megkapja rövidesen, így
teljessé válik a tevékenységi köre az állatok felvásárlásától a vágáson és feldolgozáson át az értékesítésig.
„Ezenkívül a szövetkezet biztosítja a szerződést a fertőtlenítést végző céggel, az állatorvossal a hulladékelszállítási tevékenységre, tehát minden olyan szerződést, amit egy kisgazdaság, amelyet be akarnak jegyeztetni, egyénileg kellene megkössön” – magyarázta a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője, megjegyezve, hogy
tőlünk nyugatabbra a szövetkezetbe történő tömörülés egy élő, működő példa, sok helyen a gazdák másképp nem is értékesíthetik terményeiket, termékeiket.
„Nálunk is így kellene működjön, hogy a szaporítás által az állatállományt is feljavítsák az ilyen gazdáknál a szövetkezeten keresztül, és így az értékesítés is biztosítva van, a gazda tudja, hogy miért tartja azt a disznót. Nem kell azon gondolkodjon, hogy karácsonykor vajon el tudja-e adni, mert az év folyamán bármikor felvásárolják tőle az állatokat, és viszik a vágóhídra, majd a feldolgozóba” – fogalmazott.
István Róbert szerint a szövetkezetbe történő tömörülés jó példát mutathat a megye más részei számára is, a kisgazdáknak is ez jelentheti a járható utat, ugyanakkor
a vásárlók számára is ez a legjobb lehetőség arra, hogy jó minőségű, ellenőrzött helyről származó házi disznóhúshoz jussanak.
A felcsíki szövetkezetnek már megnyílt a bemutatóüzlete, standja is van a csíkszeredai piaccsarnokban, illetve mozgó húsboltot is működtetnek. Egy szövetkezet létrehozásának ugyanakkor a társadalmi haszna sem elhanyagolható, hiszen munkahelyeket teremt, szemben a néhány állatot tartó kisgazdaságokkal – hangsúlyozta a szakhatóság vezetője.
Nem nagy befektetés, de működőképes és a helyi közösség fenn tudja tartani
Hargita megyében több vágóközpont is épült az elmúlt években, ám ezek közül némelyik még nem üzemelt be, vagy már nem működik. A szövetkezetek létrehozása viszont ilyen esetekben is megoldást hozhatna. Székelykeresztúron is kulcsrakész állapotban van a vágópont, ám nincs, aki működtesse azt. E célból már jó ideje sikertelenül keresnek magánvállalkozót, nem érti, miért nem hoznak létre egy szövetkezetet – mondta István Róbert, megjegyezve, hogy
Székelykeresztúron egyébként nagy érdeklődést tapasztaltak a gazdák részéről a konform gazdaságként történő bejegyeztetésről szóló tájékoztatón: 20-30 gazdára számítottak a kollégái, ám több mint százan mentek el a megbeszélésre – tudtuk meg a szakhatóság vezetőjétől.
Hargita megyében két, szakhatósági jóváhagyással rendelkező, nagyobb kapacitású vágóhíd van, az egyik az udvarhelyszéki Ivóban, a másik a már említett csíkjenőfalvi vágóhíd. Ezek már olyan húsfeldolgozókkal rendelkeznek, amelyek külföldi értékesítésre is készíthetnek termékeket.
Középkategóriás vágóhíd egy van a megyében, Gyergyóalfaluban, amelyet a helyi közbirtokosság működtet. Vágópontként emlegetett kisvágóhíd Gyergyószentmiklós mellett van, a csíkcsomortáni szövetkezet is működtet egyet, a már említett székelykeresztúri is ezek közé tartozik, folyamatban vagy egy vágópont építése Alcsíkon is, és korábban volt egy Kápolnáson, ám azt bezárták – tájékoztatott érdeklődésünkre a megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági szakhatóság vezetője.