Olyan háború dúl a szomszédban, amelynek a végét aligha látjuk, de a következményeivel már most számolni kell. Elsősorban vérrel, horribilis költségekkel, szélsőségesen elhivatott vezetőkkel és súlyos végkimenetelű politikai játszmákkal. Cikkünkben Kaiser Ferenc biztonságpolitikai szakértő az Erdővidéki Közművelődési Napok részeként tartott hétvégi előadását foglaltuk össze.
Különleges katonai hadművelet, más szóval: háború
Ha az oroszok háborúnak neveznék, általános mozgósítást kellene elrendelni, ennek viszont ára van – mutatott rá a szakértő. Ezt az árat pedig menekültekben kell mérni, hiszen
2022 szeptemberében, amikor Putyin részleges mozgósítást rendelt el, egymillió ember hagyta el Oroszországot,
köztük harcképes férfiak, de orvosok, tanárok, mérnökök, szakmunkások is. Ezek az emberek a mai napig hiányoznak az orosz gazdaságból.
Míg 2012-ben világszerte 43 millió, addig 2023 végére 110 millió menekült volt, akiknek fegyveres konfliktusok miatt kellett elhagyniuk az otthonukat. Ebből 20 millió csak ukrán, jelentős része az országon belül, Kárpátaljára menekült. Érkezésükkel viszont
a kárpátaljai magyarok jelentős része az anyaországban keresett menedéket
– ez az előadó szerint hosszú távon a megmaradt szórvány felmorzsolódásához vezethet. A felmérések szerint 2020-ban 130 ezer magyar élt Kárpátalján, ebből 80 ezer már elhagyta a térséget.
Politikai törpe, gazdasági óriás, katonai féreg
Európának az egyik legnagyobb problémája a migráció, erre tekintve ideális lenne, ha létezne közös európai döntéshozatal – vélekedett Kaiser. Az országoknak viszont más és más a jogállása, és mivel ez így van, a szakértő szerint Európa politikailag törpe.
– mondta.
Viszont gazdasági óriás azért, mert csaknem annyi pénzzel rendelkezik – kiváltképp ha a briteket is beleszámítjuk –, mint Kína vagy az Egyesült Államok. Katonailag Európa „féreg”, mert nincs közös európai hadsereg. „Azért nem jelent ez gondot, mert itt van a NATO, aminek egyébként a zömét olyan államok adják, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak: Nagy-Britannia, főleg az Egyesült Államok, meg Törökország” – fogalmazott.
Trump cirkuszolt, Putyin lépett
Kaiser Ferenc kiemelte: az orosz-ukrán háború nem 2022. február 24-én kezdődött, hanem 2014 februárjában, gyakorlatilag nyolc évvel korábban, a Krím-félsziget annektálásakor. Ugyanakkor az, ami az Egyesült Államokban történt, komoly befolyással bírt Putyin döntésére, az Ukrajna ellen indított 2022-es támadására. A szakértő szerint ugyanis
az, hogy Donald Trump nem ismerte el 2020-ban a Joe Bidennel szembeni vereségét, nyilvános politikai feszültséget szított, és így lehetőséget biztosított az oroszoknak arra, hogy a destabilizációt kihasználva lépjenek.
A szakértő ennek kapcsán arra is felhívta a figyelmet, hogy a novemberi amerikai választásoknak szintén tétje van a háború menetére vonatkozóan. Ahogy annak is, hogy az idei oroszországi választások értelmében Vlagyimir Putyin orosz elnök további hat évig maradhat hatalmon, 87 százalékos támogatottsággal a háta mögött.
Kína, a háború legnagyobb nyertese
„A Nyugat pontosan tudja, hogy ha az oroszok megkapják Ukrajnát, akkor a kínaiak azonnal elfoglalják Tajvant. De a kínaiak sem állnak meg ott, és az oroszok sem fognak megállni Ukrajnánál” – jelentette ki Kaiser. Mint mondta, Kína a maga hatezer éves kultúrájával tisztában van azzal, hogy milyen területeket tudhatott egykor magáénak, többek között Vietnámot, Laoszt is. Így nem kizárt, ha Kína látja a Nyugat gyengeségét, fegyveres harcot fog vívni ezekért a területekért. Ugyanakkor a kínaiak támogatják az oroszokat az ukránokkal szembeni háborúban, de csak mérsékelten.
– fogalmazott a szakértő, utalva a geopolitikai és gazdasági előnyökre, amelyeket a NATO biztosít. Minden feltételezéssel ellentétben a háborúból pedig nem a Nyugat kerül ki elsősorban nyertesként, hanem éppen Kína, aki mindeközben Afrikában terjeszkedik.
Birodalmat építenek
Ami az oroszokat illeti, nem szabad elfelejteni, hogy birodalmi népről van szó. Dmitrij Medvegyev volt orosz államfő és miniszterelnök, jelenleg az orosz Biztonsági Tanács elnökhelyettese nem olyan régen térképpel mutatta be az elképzelést, amely szerint Ukrajna keleti része, a tengerpartja és a Krím-félsziget Oroszországba olvadna be, Északnyugat-Ukrajnát kapnák a lengyelek, Románia Moldova északi részét tudhatná magáénak, Magyarország megkapná Kárpátalját.
Ennek kapcsán Kaiser Ferenc úgy fogalmazott:
a felosztásba való beleegyezés a létező legnagyobb hülyeség lenne a magyarok részéről.
A terület ugyanis lepusztult, visszanyerése konfliktusokat eredményezne a szomszédos országokkal, de a NATO általi védettséget is elveszítenék. Ami Moldovát illeti: Transznisztria, vagyis a Dnyeszter-menti Köztársaság, valamint az egyik helyi, autonómiával rendelkező kisebbség, a gagauzok orosz befolyásoltsága okán csakhamar kiderülne, mi lesz a következő lépés.
– világított rá Kaiser.
Összekötözték a medvét és a sárkányt
Amerika az oroszoktól kevésbé, a kínaiaktól viszont annál inkább fél, mert Kínának jóval nagyobb a gazdasági ereje. „Akkora mennyiségű pénzük van, amit a magyar gazdaság az elmúlt 200 évben összesen állított elő” – példálózott Kaiser. Kína stabilitása azonban a nemzetközi kereskedelemtől függ, ezért fontos például az Új Selyemút-terv, melynek része a Budapest-Belgrád vasútvonal is. Az orosz-ukrán háború azonban akadályt gördített a projekt elé.
Az amerikaiak ugyanakkor kiterjesztették a katonai csapataikat a konfliktus következtében, jelenleg majdnem 300 ezer amerikai katona veszi körbe az orosz és kínai határokat.
„Tehát az, hogy az oroszok meg a kínaiak óriási barátok, az nem kis részben az amerikaiak hibája is. Tulajdonképpen összekötözték a medvét meg a sárkányt” – világított rá a szakértő.
Akik a nyakukban érzik az oroszok leheletét
Az Egyesült Államokban 2023-ban 916 milliárd dollárt költöttek csak katonai kiadásokra, annyit, amennyit Magyarország több mint két év, Románia nagyjából másfél év alatt állít elő. Kína a második helyen áll 296 milliárd dollárral, az oroszok a háború miatt a harmadikok, de Kaiser szerint a valóságban ennek két-háromszorosa is lehet ez az összeg. Mint mondta, az összes többi ország az amerikaiak szövetségese.
Elkezdtek fegyverkezni az észtek, litvánok, finnek, románok, magyarok, lettek, szlovákok.
– fogalmazott Kaiser. Ezek azok az országok – kivéve Magyarország –, amelyek elképesztő mennyiségű fegyvert adtak az ukránoknak, a szakértő szerint azért, hogy eltereljék az oroszok figyelmét magukról, a saját biztonságukat erősítve.
Csak 5600 nyomós ok, hogy békén hagyják az oroszokat
2023-ban a NATO 1264 milliárd dollárt költött, a világ teljes védelmi költségvetése 2400 milliárd dollár volt. A katonai megrendelések zömét az Egyesült Államok, a britek, a franciák, németek kapták, akiknek erős a hadiiparuk. Felmerül a kérdés, hogy ha a Nyugat ennyire erős, miért nem száll be az ukránok mellett a háborúba?
– utalt az oroszok nukleáris arzenáljára Kaiser. Ezért nem bántja senki Észak-Koreát sem, de ugyanezen oknál fogva az oroszok se fognak atomfegyverrel vonulni a Nyugat ellen, mert az amerikaiaknak, a briteknek, a franciáknak ugyanúgy nagyjából 5600-700 atomtöltetük van.
„Tehát ezzel a felek fenyegetőznek, de senki nem fogja bevetni, Putyin sem. Putyin nagyon szeret élni” – mutatott rá a szakértő arra, hogy az orosz elnök valójában hatalomfüggő.
1999 óta ő az elnök, és feltett szándéka, hogy Sztálinhoz hasonlóan nagy hódítóként vonuljon be az orosz történelembe.
Kaiser Ferenc kiemelte: Putyin hatalom iránti vágya bármely kábítószer iránti függőségnél veszélyesebb, hiszen olyan erővel dönt életről és halálról, ahogyan egyik európai vezető sem tud.
Ukrán vérrel veszünk biztonságot
Az amerikaiak inkább fegyverre adnak pénzt, az európaiak inkább gazdasági támogatásra. A Nyugat az elmúlt 38 hónapban körülbelül 450 milliárd dollárnyi pénzt nyújtott Ukrajnának. A globális Nyugat – és ehhez hozzátartozik Ausztrália és Japán – teljes bruttó hazai terméke 65 ezer milliárd dollár, egy évben.
– mondta ennek kapcsán az előadó.
Amíg harcolni akarnak, nem lesz változás
Az elmúlt két évben „2500 kilométer mozgott oda-vissza a felek között”. Tavaly október óta támadnak az oroszok, eddig 1200 négyzetkilométert foglaltak el. Mind a két oldal kitart még, bár a gazdaság és a nép már megsínylette a harcot.
A jövő évi orosz költségvetésnek nagyjából 50 százalékát teszi ki a védelem és a belbiztonság, nyolcszor annyit fog Oroszország a háborúra költeni, mint az oktatásra, hatszor annyit, mint az egészségügyre.
Hosszú távon ennek az orosz lakosságban is meglesznek a következményei a szakértő elmondása szerint. Nagyon fontos ugyanakkor, az ukránok már rég nem a saját pénzüket költik.
Több százezer halottból több millió lehet
A hét végére várják a nagy esőket, Ukrajna területének 90 százaléka megművelt mezőgazdasági parcella, ebből kifolyólag elvizesedik, a sárban pedig a 40 tonnás orosz harckocsik eláshatják magukat, a 70 tonnás nyugati harckocsik pedig szó szerint elsüllyedhetnek.
Várhatóan márciusig be fog állni a front, de ez nem azt jelenti, hogy nem kell lövészárok-háborút vívni, akár télen is.
A gond az, hogy 2022 óta a mozgósított ukrán férfiak közül a szerencsésebbek sem töltöttek otthon két hónapnál többet, mentálisan az ukrán haderő már borzasztó állapotban van.
Az ukrán oldalon már legalább 100 ezer halottról beszélünk, ebből körülbelül 20 ezer civil. Noha pontos adatokat nem tudni, Kaiser szerint Mariupolban, a szétlőtt ukrán nagyvárosban nagyjából ötvenezer katona veszett oda. Ezt onnan következtetik, hogy
az oroszok az összes mobilkrematóriumot odavitték és három hétig égették a hullákat, hogy eltüntessék a bizonyítékot.
Orosz részről legalább 200, de akár 300 ezer halottnál tartanak. A 141 millió lakost számláló országból legkevesebb 20 millió férfi katonai szolgálatra alkalmas, így ezt a veszteséget az oroszok nem „érzik meg”. Az ukránoknál súlyos sebesültekkel együtt nagyjából 400 ezer katona esett el a 6 millióból. „Az oroszok megkapják a kínai pénzt, az ukránok megkapják a nyugati pénzt meg a fegyvert, és sajnos – ukrán szempontból szerencsére – mind a kettő mögött van több évnyi háborúra elegendő tömeg.”
Nem látszik a vége
Az oroszok az ukrajnai háborút kéthetesre tervezték, nem szerepelt a forgatókönyvben, hogy két és fél év múlva is tartani fog. Kaiser szerint ez egyrészt azért történt, mert az oroszok úgy gondolták a 2014-es krími tapasztalatok után, hogy az ukránok nem fognak védekezni. Más szóval
alulbecsülték őket, továbbá a támadás mögött sem volt logisztika, és a nagymértékű nyugati támogatással sem számoltak.
Kaiser Ferenc felvázolta az orosz-ukrán háború eddigi történéseit, a jövőre vonatkozóan azonban nem bocsátkozott találgatásokba. Ami biztos, hogy a felek nem adják meg magukat, egyelőre biztosan nem. „Ha Oroszország azt mondja, legyen béke, béke lesz. Ha Ukrajna mondja, hogy legyen béke, akkor megszűnik Ukrajna” – zárta előadását a biztonságpolitikai szakértő.