Préda Barna néprajzkutató, a Kovászna megyei Málnás községhez tartozó Zalánpataka falumúzeumának alapítója a helyi plébánossal való „hosszas és eredménytelen” tárgyalások után fordult a nyilvánossághoz, legfőképpen a katolikus templom mellett álló két öreg gesztenyefa védelmében, amelyeket – állítása szerint – kivágásra ítélt a pap.
„Az istenházán és annak környékén is meglátszik az idő. Gondját kell viselni, be kell avatkozni. Ezt a tényt ismerte fel az új plébánosunk, és fiatalos lendülettel tenni kíván érte, ami dicséretes. Ám nem mindegy, hogy milyen módon és milyen áron” – írta a közösségi oldalán Préda Barna.
Mint fogalmazott, „öreg templomunk, annak autentikus berendezései, kegytárgyai, valamint a templomot övező fák Zalánpatak gyöngyszemei.
-
Nem engedhetjük, hogy patinás kegytárgyainkat, régi mesterek által készített berendezéseinket mai mű dolgokra cserélje.
-
Nem engedhetjük, hogy a Herbszt János bácsi által építtetett kovácsolt vaskerítést tíz méteren visszabontsák.
-
És végképp nem engedhetjük, hogy kivágják a templomot körbeölelő, Zalánpatak képét gyökeresen meghatározó fákat, és helyükbe tájba nem illő díszcserjék és térkövek kerüljenek”
– tért ki a részletekre a néprajzkutató.
Boldizsár Ferenc csak akadályokba botlik
A tervezett változtatások kapcsán a mikóújfalusi plébánost, Boldizsár Ferencet is megkérdeztük; ő egyébként tavaly óta viseli a zalánpataki filia gondját. A Székelyhon érdeklődésére jelezte, folyamatosan keresi a megoldásokat a zalánpataki közösség és az 1860-ban épület templom érdekében, ugyanis
nemcsak a szóban forgó két gesztenyefa, hanem a nyírfák gyökerei is bekúsztak a falak alá.
Szerinte ha egy vihar miatt kidőlnének az idős, agyoncsonkított gesztenyefák, azok a templomot, de a villanyhálózatot is károsíthatnák, ráadásul tűzvédelmi szempontból is ajánlott lenne eltávolításuk. A templom körül folyamatban lévő drénezési munkálatoknak is útjában lehetnek a gyökerek, ezért az sem kizárt, hogy azokat át kell vágni. Ugyanakkor a fák a támfal tervezett megerősítését is akadályozhatják.
„Én a struktúrát kell előkészítsem ahhoz, hogy elindulhasson az épület felújítása. Egyelőre út sincs, amin oda fel lehetne szállítani az anyagot” – tért ki a részletekre a plébános, aki érezhetően csalódottan vette tudomásul, hogy a terveivel kapcsolatban csak akadályokba botlik. Utolsó érvként azt is megemlítette, hogy mindent restaurálni, vagy modern faablakokat tenni óriási költséget jelent, amit nem bír meg a helyi katolikus közösség. Ő pályázatokból szeretné fedezni a szükséges munkálatok árát, de még csak a szakemberekkel való egyeztetés és árajánlatkérés szakaszában van.
Boldizsár Ferenc ahhoz ragaszkodna, hogy amennyiben a fák megmaradnak, valaki vállaljon felelősséget, ha azok miatt történne valami kár az épületben.
Elczner Sándor emlékét őrző gesztenyefák
„A templom bejáratánál lévő gesztenyefákat Elczner Sándor egykori kántortanító ültette 1888-ban, negyvenéves tanári pályája kezdetén. Elczner Sándor a kántori teendők mellett pap híján, amikor szükség volt, keresztelt és temetett is, a gyerekek mellett pedig a felnőtteket is oktatta. Az ő emlékét őrző két gesztenyefa Zalánpatak egy-egy ikonikus szereplője, a 136 év alatt a település arculatának szerves, meghatározó részévé váltak” – írja Préda Barna a közösségi hálón.
A néprajzkutató a Székelyhonnak elmondta, a plébános minden fát ki szeretne vágni a templom körül, térkövezni szeretné a templom bejáratánál lévő területet és parkolót kialakítani, illetve tájidegen díszcserjéket ültetne a fák helyére. Mint folytatta, a közel egy éve folyó huzavona óta annyit sikerült elérni, hogy a fákat védettekké nyilvánították, felkerültek a Románia csodálatos fáit számon tartó adattárba, így most
már hivatalos okirat is védi a fákat,
a falubeliek közül pedig már negyvenen aláírták azt a petíciót, amelyet Hajdú János esperesnek címeztek, és amelyben azt kérik, hogy ne vágják ki a fákat.
„Nem vagyunk elvakultak, tudjuk hogy a templom és környezete is beavatkozást igényel, örvendünk, hogy ezt a plébános úr is felismerte és tenni akar, de nem mindegy, hogy ez milyen formában történik meg. Mi csakis úgy tudjuk elképzelni, hogy ezt szakemberek véleményezése után, pomológusok, művészettörténészek, tájépítészek bevonásával,
Mi is hozzájárulnánk anyagiakkal a munkálatokhoz. Több civil szervezet is mellénk állt ez ügyben. Mi több, Pregitzer Fruzsina Jászai Mari-díjas magyar színésznő, érdemes művész is megkeresett minket és kezdeményezésére a magyar kultúra napján (2025 januárjában) egy jótékonysági eseményt fogunk szervezni Magyarországon a zalánpataki templomért” – részletezte Préda Barna.
A civilek is figyelemmel követik a fák sorsát
Szotyori Angéla polgármester is egyeztetett a plébánossal, tőle tudjuk, hogy Boldizsár Ferenc hajlandónak mutatkozott megvárni a beavatkozásokkal a szakemberek véleményezését.
Az ügyben Bereczki Kinga, a Háromszéki Közösségi Alapítvány igazgatója is megszólalt és lépett, miután őt kereste meg gróf Kálnoky Tibor azzal, hogy ha lehet, védjék meg a faluképet és a fákat. A fák védetté nyilvánítása Benedek Barnának, a Pro Silva Egyesület elnökének a segítségével történt meg, miután ő is szívügyének tekinti azok megmaradását.
Bereczki Kinga elmondta, hosszútávú megoldást szeretnének, továbbra is figyelemmel követik a fák sorsát, illetve ők is tárgyalnak szakemberekkel, akik a helyszínen pontosan megállapítanák, szükség van-e, ha igen, milyen formában és mértékben a fák megnyesésére, illetve a templom körül hogyan lehet a közösség által is elfogadott és tájbaillő változtatásokat megejteni.