A vakációk előtti heteket számos tanintézmény Iskola másként vagy zöldhetes programokra „használja”, amelyeken ugyanúgy kötelező részt venni, mint a hagyományos oktatási órákon. Az Iskola másként hetet tizenkét éve szervezik minden évben; eleinte minden tanintézmény egyszerre, az utóbbi években azonban az iskolák választják ki az időpontot szeptember és május között. Ilyenkor
nem órarend szerinti oktatás zajlik az iskolákban, hanem különleges programot állítanak össze osztályonként,
és olyan tevékenységeket hoznak tető alá, amelyek nem egy adott tantárgyhoz kapcsolódnak, hanem interdiszciplinárisak, tehát másként fejlesztik a tanulók tudását.
Az elmúlt tanévtől kezdődően pedig a Zöldhetet is bevezették a közoktatásba, amely a diákok környezetvédelmi nevelését célozza.
Csökkenti a stresszt, szorongást
Mind Zöldhéten, mind pedig az Iskola másként hetén a diákok kirándulnak, helyi intézményekhez látogatnak, múzeumba mennek, barkácsolnak, élményprogramokon vesznek részt. A marosvásárhelyi iskolai osztályok körében népszerű célpont a Milvus Csoport természetvédelmi szervezet. Az itteni tevékenységeknek az a céljuk, hogy
felkeltsék az érdeklődést a környezet iránt olyan élmények révén, amelyekkel a gyerekek azonosulni tudnak,
lelkesedést váltanak ki belőlük – magyarázta Miholcsa Andrea, a Milvus pedagógusa, aki igyekszik kivinni az osztályokat az erdőbe, a parkba, az iskola melletti terekre, ha van erre lehetőség.
„A természeti nevelés magában foglalja a természet megismerését, a biológiai sokféleség védelmét és a fenntartható fejlődést.
Serkenti a kíváncsiságot, a problémamegoldó és alkalmazkodó képességet, elősegíti a tapasztalati tanulást, a kritikus szemléletet. Csökkenti a stresszt, szorongást, figyelemzavart. Hozzájárul a gyerekek motoros készségeinek, felelősségtudatának fejlődéséhez, a jó koordinációhoz” – fejtette ki a pedagógus.
Hozzátette, egyszerűnek tűnhet a gyereket kivinni az erdőbe, és engedni rácsodálkozni, felfedezni a környezetet, de alapos faj- és helyismerettel kell készülni, megtalálni a módját, hogy összpontosítsanak, elmélyüljenek a tevékenységben.
A gyerek akkor tudja szeretni az élőlényt, ha megismeri. Ugyanakkor a biztonság érdekében fontos, hogy a pedagógus korlátokat szabjon, szabályokat állítson fel a diákoknak.
„Kinn vagyunk az erdőben, de azért van egy keret, amely között mozoghatnak, hiszen ha biztonságban érzik magukat, elindulnak felfedezni.” Idén mintegy kétezer diáknak szerveztek ilyen jellegű tevékenységeket – tudtuk meg Miholcsa Andreától.
Az erdő kockázattal is jár
Azért fontosak az iskolán kívüli tevékenységek a természetben, mert olyan tudással vértezik fel a gyereket, amelyek segítik őt a harmonikus fejlődésben, és ez fizikailag, szociálisan és érzelmileg is érződik rajta.
Nemcsak tapasztalati tudást szerez így, hanem olyan érzelmi állapotba kerül, amely befogadóvá teszi őt.
Ez fontos ahhoz, hogy együtt érezzen, beleélje magát az adott helyzetbe. Segíti őket a kritikus gondolkodásban, döntéshozásban – mutatott rá a pedagógus.
„Az erdő kockázattal is jár, ezt azonban tevékenységvezetőként bevállaljuk. A gyerekeknek tudniuk kell, hogy mit szabad, és ezeket a döntéseket ügyesen meg is tudják hozni. Például ha felmásznak a fára, tudják, meddig merészkedhetnek fel. Mindenkit a saját képességeik szerint támogatunk a tevékenységekben, hiszen
a gyerekek nem egyformák, saját magukhoz kell hasonlítanunk őket
– fejtette ki Miholcsa Andrea.