Kapott néhány engedményt a salátatörvény rendelkezései alól az egészségügyi és szociális ágazat. Noha a szakszervezet kezdetben ezekre fókuszált, később – tiltakozások lehetőségét emlegetve – elégedetlenségének adott hangot a megszorítások miatt. Nyulas Emma, a Sanitas Hargita megyei szervezetének vezetője szerint
a kormány költségvetési kiadások csökkentését célzó intézkedéscsomagja miatt valószínűleg növekedni fog az elvándorlás az egészségügyi rendszerben.
A „salátatörvénykényt” ismert, a Hivatalos Közlönyben már megjelent törvénycsomag számos megszorító intézkedést tartalmaz, de ezek közül néhány alól kivételt képez az egészségügyi és szociális ellátórendszer. Az érdekvédelem, a szociális partnerek és a kormány képviselői közt lezajlott háromoldalú tárgyalások eredményeként született engedményekről be is számolt a Sanitas szakszervezet. E szerint
-
az egészségügyben, valamint a szociális ellátórendszerben 2025-ben is megkapják a szombaton, vasárnap, illetve a hivatalos munkaszüneti napokon elvégzett munka után a bérpótlékokat az alkalmazottak,
-
a 2024-es memorandumokban elfogadott megüresedett állásokat is betölthetik a két ágazatban,
-
a szociális ellátórendszerben pedig az új építésű központok állásait is be lehet tölteni idén.
Az állam és az alkalmazottak egyenlő arányú hozzájárulása esetén üdülési jegyeket is kapnak majd a dolgozók – közölte a szakszervezet, azt is megjegyezve, hogy a 2025-ös állami költségvetés jóváhagyása után folytatódnak majd a tárgyalások.
A tiltakozó akcióktól sem riadnak vissza
Mindezzel együtt a szakszervezet erősen kifogásolja a megszorító intézkedéseket, derül ki a salátatörvény Hivatalos Közlönyben való megjelenése után közzétett szakszervezeti kommünikéből, amelyben összefoglalják a két ágazatot érintő intézkedéseket, megjegyzésekkel is kiegészítve azokat. A bérek befagyasztása mellett írnak arról, hogy
a bérpótlékok és különböző juttatások értéke is az eddigi szinten marad, megjegyezve, hogy azokat lényegében már a 2018-as szinten befagyasztotta a kormány az egymást követő salátatörvényekkel.
A túlóráknak kizárólag szabadnapokkal történő kompenzálására vonatkozó előírással kapcsolatban szintén azt írják, hogy ez már 2018 óta így van.
-
A megüresedett állásokat az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben is befagyasztották, ez alól csak az egyedi állások, rezidens orvosi helyek képeznek kivételt, továbbá a salátatörvény érvénybe lépése után megüresedő állásoknak csak a 15 százalékát lehet majd betölteni.
-
Ami pedig az üdülési jegyeket illeti, a voucherekkel a megvásárolt turisztikai szolgáltatásoknak legfeljebb az 50 százalékát lehet majd kifizetni, azaz például egy 1600 lej értékű csomag árából 800 lejt fizethet ki üdülési csekkel az alkalmazott, a költség másik felét saját forrásból kell fedezze.
A szakszervezet határozott elégedetlenségének adott hangot a megszorító intézkedések miatt.
A bérek befagyasztásával, sőt megnyirbálásával, folyamatos személyzetcsökkenéssel járó intézkedések csak tovább rontják az amúgy is bizonytalan helyzetet, miközben a két szektor már most is több mint 20 000 fős munkaerőhiánnyal küzd
– írja a Sanitas. A szakszervezet szerint a kormány által elfogadott rendelet aláássa a munkavállalók bizalmát ezekben az amúgy is alulfinanszírozott és leterhelt ágazatokban, és
súlyos munkaerőhiányhoz vezethet az intézkedéscsomag bevezetése.
Ha a kormány nem hoz konkrét intézkedéseket a helyzet megoldására, a szakszervezet nem riad vissza a tiltakozó akciók megszervezésétől sem – derül ki az érdekvédelmi tömörülés közleményéből.
Általános a kilátástalanság érzése, a kiégés és a kétségbeesés
Leterheltek, ugyanakkora fizetésért kell elvégezzék a nagy mennyiségű munkát, mint tavaly –
a kilátástalanság érzése, a kiégés és a kétségbeesés jellemzi az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben dolgozó személyzeti kategóriák némelyikét
– számolt be a két ágazatban tapasztalható hangulatról Nyulas Emma, a Sanitas szakszervezet Hargita megyei szervezetének vezetője.
Már nem az elbocsátástól, leépítéstől tartanak, hanem attól, hogy „addig kell dolgozzanak, amíg orra buknak”
– fogalmazott az érdekvédelmi tömörülés vezetője. Szerinte ugyanis valószínűsíthető, hogy a megszorítások miatt nőni fog az elvándorlás mindkét ágazatban. Ezzel kapcsolatban már eddig is nagy gondot jelentett, hogy
a túlórákat csak szabadnapokkal lehet kompenzálni, de azokat végül nem lehet kiadni, mert akkor nem marad, aki elvégezze a munkát.
A megszorítások közt a mentőszolgálatnál és a sürgősségi részlegeken dolgozók 57 éves korban történő nyugdíjazásáról szóló 5/2021-es törvény bevezetését is elhalasztották jövő év elejére – Nyulas Emma szerint ez is azért történt, mert ellenkező esetben tömegesen hagyták volna ott az egészségügyet az érintettek.
A memorandumokban jóváhagyott alkalmazások egyébként nem jelentenek nagy engedményt a két ágazat számára – véli a szakszervezet képviselője –, hiszen ezeknek az érvényessége a közeljövőben – február végéig – lejár, így az azt követően megüresedő állásokat már nemigen tudják majd betölteni a kórházakban.
Noha az egyedi jóváhagyásoknak köszönhetően a Hargita megyei kórházakban sikerült orvosolni a személyzethiány egy részét, a problémát nem sikerült teljesen megoldani.
Az viszont, hogy pontosan mekkora a személyzethiány a Hargita megyei egészségügyi rendszerben, várhatóan csak február végén derül majd ki.
Amit máshol visszakövetelnek, azt itt meg sem kapták korábban
Nyulas Emma szerint az egészségügy és a szociális ellátórendszer még más költségvetési ágazatokhoz képest is hátrányban van a megszorításokat illetően, hiszen
azokat a jogokat, amelyeket más ágazatokban most visszakövetelnek, az egészségügyben és a szociális ellátórendszerben meg sem kapták korábban.
Még az is bérfeszültségekhez vezet majd a két ágazatban, hogy január elejétől nőtt a minimálbér, hiszen így az alacsonyabb beosztású személyzeti kategóriákban a közelmúltban felvett alkalmazottak fizetése „utoléri” a sok éve ott dolgozókét – említett egy újabb feszültségfaktort a Sanitas megyei vezetője.
A szakszervezetnél abba bíznak, hogy olyan lesz a 2025-ös állami költségvetés, ami lehetővé teszi, hogy újra tárgyalni tudjanak a kormány képviselőivel az új egységes bértörvényről, amit már tavaly be kellett volna vezetni – számolt be az érdekvédelmi tömörülés közeljövőre vonatkozó reményeiről Nyulas Emma.