A magyarul csak salátatörvényként (románul „ordonanta trenuleț”) emlegetett 156-os sürgősségi kormányhatározat öt fő területen módosította az adótörvénykönyvet – vágott bele a közepébe Debreczeni László adótanácsadó, a ConteExp könyvelési cég vezetője. Ezek egyike a mikrovállalkozások besorolására vonatkozik:
500 ezerről 250 ezer euróra csökkent az éves összjövedelem határa, amely alatt még a mikrovállalkozás kategóriájába tartozik egy vállalkozás, jövőre pedig ezt 100 ezer euróra csökkentik.
Székelyföldön, így Kovászna megyében is sok a mikrovállalkozás, az idei évre érvényes módosítás körülbelül 250 céget érinthet, de a következő évben várható második módosítás kétszer ennyi cégre lesz hatással – tudtuk meg a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnökétől, Édler Andrástól.
Másik fájó pontja a salátatörvénynek az osztalékadó növelése 8-ról 10 százalékra. Itt megjegyzendő, hogy ha egy cégtulajdonos még tavaly kiadta az osztalékot, január 25-ig még a 8 százalékos adókulccsal fizetheti be tartozását az államnak.
Az is érzékenyen érintett sok vállalkozást, hogy eltörölték az építőiparban, élelmiszeriparban, IT-szektorban és mezőgazdaságban a tízezer lejes értékhatárig alkalmazott béradó-mentességet, megszüntették a nyugdíjbiztosításként ismert társadalombiztosítási hozzájárulás (CAS) csökkentett adókulcsát is, így tehát idéntől ezekben az ágazatokban is kötelezővé vált a tízszázalékos fizetésadó és a 25 százalékos nyugdíjbiztosítási adó.
Sok port kavart az is, folytatta a megszorítások sorolását a szakértő, hogy a speciális építményeknek (oszlopok, vezetékek, mezőgazdasági építmények, platformok) megadóztatása újból érvénybe lépett (a román megnevezés alapján ezt „oszlopadóként” emlegetik). Ez az adónem 2015-ben szűnt meg, most „élesztették újra”. Ezután tehát
minden ilyen építményt, ami szerepel a könyvvitelben, megadóznak.
Csak annyi öröm keveredett az ürömbe, hogy a tervezet szerint ez az adónem az építmény könyvviteli értékének 1,5 százaléka lett volna, a megjelent jogszabályban viszont 1 százalékot ír. Ennek a törvénynek az alkalmazási eljárását március 31-ig aktualizálja a pénzügyminisztérium, akkor lesz pontosabban tudható, hogy milyen építményekről van szó. Az adó két egyenlő részletben történő befizetési határideje június 30. és október 31.
Végül pedig megemlítendő, hogy az építőiparban még érvényes a 4582 lejes minimálbér, a többi, eddig kedvezményezett ágazatban (mezőgazdaság, élelmiszeripar) viszont január 1-jétől az általános 4050 lejes minimálbért kell kifizetni az alkalmazottaknak. Idén is érvényes viszont az a könnyítés, hogy a 4050 lejes minimálbérből 300 lej teljesen adómentes.
„Ez óriási csapás”
A salátatörvény 2024. december 31-én este jelent meg a Hivatalos Közlönyben, és pár óra múlva már érvénybe is lépett. „Ez óriási csapás a vállalkozóknak, szerintünk ilyen horderejű változtatások, de főképp az egyes szektorokban alkalmazott fizetésadó-mentesség eltörlésére
– vélekedett Debreczeni László.
„A mi klienseink között is vannak olyan építőipari cégek, amelyek az egész 2025-ös évet lefedték munkaszerződésekkel – csakhogy az árajánlatokat a korábban érvényes rendelkezések alapján alkották meg, tehát még az adómentes bérköltségekkel számoltak. Most arra ébredtek, az eddig tízszázalékos tervezett profitjuk legfeljebb 5–6 százalék lesz. „Mi minden követ megmozgattunk, hogy a vállalkozók számára kis időt nyerjünk, de nem volt sikerünk,
– mondta az adóügyi szakértő.