Patakszennyezés engedély nélkül üzemelő szennyvíztisztítóval, illegálisan működő homokbánya és betongyártó telephely, óriási mennyiségű műanyaghulladék felhalmozása – 2024-ben történt néhány nagy környezetvédelmi törvénysértés Hargita megyében, amelyek miatt borsos bírságokat rótt ki a Hargita Megyei Környezetőrség.
A hatóság az elmúlt évben 1 925 000 lejre bírságolta meg a törvénysértőket, ez 75 bírság összértéke
– derül ki a megyei környezetőrség éves összesítéséből, továbbá az is, hogy 43 kihágás miatt figyelmeztetést alkalmaztak. Kiegészítő szankcióként nyolc esetben írták elő a problémás munkálatok megszüntetését, kilenc esetben pedig a tevékenység felfüggesztését.
Két törvénysértés miatt a környezetőrség munkatársai javasolták a környezetvédelmi engedély felfüggesztését,
-
12 alkalommal természetvédelmi terület felgyújtásáért,
-
két esetben védett faj befogásáért, elpusztításáért,
-
három esetben a hulladékká vált veszélyes anyagok és készítmények nem megfelelő kezeléséért,
-
két esetben az érintett terület helyreállítási kötelezettségének a megszegéséért,
-
egy-egy esetben pedig fecskefészkek megrongálásáért és hulladékok illegális lerakásáért.
-
a környezetvédelmi engedély hiánya;
-
a környezetvédelmi engedély előírásainak be nem tartása;
-
korábbi ellenőrzések során előírt feladatok teljesítésének az elmulasztása;
-
különböző projektek megvalósítása szabályozás hiányában;
-
hegyi patakokon történő rönkszállítás;
-
a hulladékok nem megfelelő kezelése.
Eléri a negyedmillió lejt a négy legnagyobb bírság összértéke
A legnagyobb bírság 80 ezer lej volt az elmúlt évben, ez két pénzbüntetésből állt össze. A szankciót a farkaslaki önkormányzat kapta, ugyanis engedély nélkül működött a községközpont szennyvíztisztítója, ráadásul szennyezte a Nyikó-patakot, ugyanis a kifolyó szennyvíz nem felelt meg az előírt paramétereknek – tudtuk meg Balla Izabellától, a Hargita Megyei Környezetőrség vezetőjétől.
Két 60 ezer lejes pénzbírságot is kirótt tavaly a hatóság: az egyiket egy engedély nélkül üzemelő oroszhegyi kavics- és homokbánya működtetője kapta, a másikat egy ugyancsak engedély nélkül működő alcsíki betongyártó telep tulajdonosa.
A múlt év nagy kihágásai közé tartozott az az eset is, amelyben egy gyergyóalfalvi cég kapott 50 ezer lejes pénzbírságot azért, mert nagy mennyiségű fém- és műanyaghulladékot halmozott fel telephelyén és nem megfelelően tárolta azokat.
A megyei környezetőrség 584 ellenőrzést végzett tavaly, ez lényegesen több, mint az azt megelőző évben, a bírságok száma és összértéke viszont kisebb volt 2024-ben, az előző évhez képest – mondta el kérdésünkre Balla Izabella. Noha ez azt jelzi, hogy lényegesen javult a helyzet a megyében környezetvédelmi szempontból, a valóság kicsit árnyaltabb. Javult ugyan a helyzet, de nem olyan mértékben, mint azt az adatok tükrözik, ugyanis
sok feladatot kaptak a főhatóságtól tavaly és így kevesebb idejük maradt a helyi, nem országos program szerint zajló ellenőrzésekre,
továbbá tavaly az önkormányzatok sem kaptak bírságokat azért, mert nem teljesítették az újrahasznosítás mértékére vonatkozó előírásokat – tudtuk meg a megyei környezetőrség főbiztosától.
Két nagy feladat 2025-re
Balla Izabella az idei esztendőben várható nagy környezetvédelmi kihívásokkal kapcsolatos kérdésünkre elmondta, az egyik legfontosabb kihívás az lesz Hargita megyében, hogy növelni tudják az önkormányzatok a hulladék-újrahasznosítás mértékét.
Amint arról nemrég cikkeztünk, 2025 január elsejére az újrahasznosítás aránya országszerte el kellett volna érje az 55 százalékot, de ez Hargita megyében csak 9,1 százalék. Az önkormányzatok számára ugyanakkor az is nagy kihívás lesz idén, hogy megteremtsék a textilhulladék szelektív gyűjtésének a lehetőségét. Ez idén januártól vált kötelezővé – emlékeztetett Balla Izabella –, így ez egy új feladat a települések vezetősége számára.