Az iskolai hátrányos megkülönböztetés feltérképezése és megszüntetése a célja annak a tanügyminisztériumi projektnek, amelynek részeként az elmúlt héten a hazai szülőknek számos kérdést kellett megválaszolniuk. Az adatok integrált oktatási informatikai rendszerbe (SIIIR) való feltöltésének határidejét meghosszabbították – derül ki a tanügyminisztérium közleményéből, amelyet az Edupedu.ro oktatási hírportál közölt. A dokumentum pontosítja, hogy azért tolták ki március 17-re ezt a határidőt, mert technikai gondok voltak az informatikai rendszerrel, amikor az iskolák elkezdték feltölteni az adatokat.
Nem új keletű intézkedés
A pedagógusok az elmúlt héten felszólítást intéztek a szülők felé, és formanyomtatványt küldtek haza a gyerekektől kitöltésre. Olyan sürgős volt az adatokat lekérdezése, hogy
a szülőket arra kérték, online küldjék el a kérdésekre a válaszokat, hogy tudják mielőbb feltölteni a rendszerbe.
Az iskolai hátrányos megkülönböztetés feltérképezése és megszüntetésére való törekvés azonban nem új keletű intézkedés. 2016-ban és 2019-ben is volt egy-egy tanügyminisztériumi rendelet, amely ezt a kirekesztést hivatott megtiltani, ezekre hivatkozik a mostani 7701-es rendelet, és ki is bővítette azokat.
A szülőkhöz eljuttatott nyomtatványon olyan kérdésekre keresték a választ, mint a szülők iskolai végzettsége, tanulmányi éveiknek száma, adtak-e le szociális ösztöndíjkérelmet, vagy kérelmezte-e a szülő, hogy gyereke saját anyanyelvét is tanulja az iskolában? Ez utóbbi kérdés sok esetben megzavarta a magyar szülőket, viszont
csak azokra a nemzeti kisebbségekhez tartozó tanulókra vonatkozik, akik olyan oktatási intézményekben tanulnak, ahol az oktatás románul vagy az anyanyelvüktől eltérő nyelven folyik.
Azaz, ha egy magyar gyerek magyar tannyelvű osztályban tanul, akkor a „nem” választ kellett bekarikázniuk a szülőknek.
A hátrányos megkülönböztetés számos formája ismert
Antal Mihály Levente, Maros megye főtanfelügyelő-helyettese megkeresésünkre kifejtette, egyáltalán nem elfogadott az iskolai szegregáció, ezért próbálják minden formáját elkerülni, és erre vonatkozik az iskolai szintű feltérképezés is. Példákat is mondott, amelyek gyakori szegregációnak számítanak.
Ilyen, amikor két-három osztály van ugyanazon az évfolyamon, és az A osztályban a tanulók szüleinek egyetemi végzettsége van, a B osztályban csak érettségije vagy még az sem. Vannak osztályok, ahol nincsenek speciális igényű tanulók, mert a másik, ugyanazon az évfolyamon működő osztályban van az összes. Vagy van, ahová csak nagyon jó tanulók járnak, a másikban pedig gyengébben teljesítők, vagy
az is hátrányos megkülönböztetés, amikor az egyikben csak városi, a másikban csak falusi környezetből érkeztek a diákok.
Példa a kirekesztésre az is, ha az elméleti középiskolai osztályok a főépületben vannak, a szakiskolai osztályok egy hátsó épületben, amely talán fel sincs újítva.
A lekérdezés után lesz egy elemzés, és pontszámokat is kapnak az intézmények, amelyek figyelmeztetik az iskolákat, hogy egy bizonyos osztály szintjén vannak megoldásra váró problémák” – összegezte Maros megye helyettes főtanfelügyelője.
A kérdőív felépítésének logikája az volt, hogy ahol az információ nem releváns egy tanuló számára – például egy óvodás gyermek esetén a nyolcadik osztály végén tartandó országos felméréssel kapcsolatos információk –, akkor a „NEM” választ kell bekarikázni. Az ilyen kiválasztás semmilyen módon nem sérti az oktatási intézményt az iskolai szegregáció vagy az iskolai szegregációs pontszámok kiszámításának folyamatában – pontosít az oktatási minisztérium közleményében.