Egyéb kategória

A szenvedéstörténettől a feltámadás öröméig – így készült a csíkszentkirályi Passióról szóló filmünk

„Nagyon nyitott volt Papp Márton, csíkszentkirályi plébános arra, hogy filmet forgassunk a Passióról, akárcsak az egész csapat” – osztotta meg velünk a szintén csíkszentkirályi Balogh Kinga, a Médiatár gyártásvezetője, a filmforgatás ötletgazdája. Hozzátette, hogy

a kollégák részéről is első perctől támogatást kapott erre a kihívásra, így belevágtak a forgatásba.

„Igyekeztünk minden egyes próbán ott lenni, én személy szerint mindig ott voltam, ahogy belekerültem ebbe a csapatba, akkor értettem meg, hogy mit jelent ez a Passió nekik. Akkor fogalmazódott meg bennem, hogy a próbák hátterét is kötelességünk, hogy bemutassuk” – magyarázta, így készültek el az előzetes interjúk a szereplőkkel,

Amit a nézők az előadás alatt látnak, az gyönyörű szép, azonban, ahogy a szereplők időt, energiát fordítanak a próbákra, ezidő alatt óriási lelki folyamaton is keresztül mennek. Számomra is felemelő érzés volt részt venni a készülésben”

– fogalmazott Balogh Kinga. Hozzátette, hogy Kalányos Ottó segédlelkész, a passiójáték rendezője jól választotta meg a szereplőket, mert hit kell ezen szerepek felvételére.

„A velük készült interjúkkal pedig az is volt a cél, hogy értsük meg, hogy ők mai emberként hogy tudták felvenni Jézus szerepét, Mária szerepét, vagy akár a katonák, Pilátus szerepét, hiszen érző emberek voltak ők is.

Nagyon érdekes dolgokat mondtak el, így lényeges volt, hogy megismerjük a kulisszák mögötti történéseket a nagyhéten, és nagypénteken, amikor Jézust keresztre feszítik, az emberek láthassák Jézus szenvedésének történetét”

– mondta.

A filmforgatást a virágvasárnap előtti szombaton, a főpróbán bonyolították le. Mint elmesélte, nehézséget a rossz idő okozott, azonban minden más szépen sikerült.

Átadják magukat a szerepeknek

Lapcsaládunk szintén a főpróbán beszélgetett a szereplőkkel és a rendezővel. A községbeli Ruszuly Lóránt a kezdetektől, immáron négy éve vállalja Jézus szerepét a passiójátékban, elmondása szerint nagy

megtiszteltetésnek érzi, hogy ő elevenítheti meg a Megváltó szenvedéstörténetét.

„Engem is lelkileg nagyon megérintett, próbáltam beleélni magam, és átadni ezt az embereknek” – mondta. Hozzáfűzte, hogy

a passiójátékkal még jobban rá tudnak készülni a húsvétra, el tudnak mélyülni a várakozásban Jézus feltámadására.

Mária szerepére minden évben mást kérnek fel, idén Vitos Mónika testesítette meg a Megváltó édesanyját. „Ez egy nagyon nehéz szerep, anyaként éltem bele magam, végignézni azt, amin átment a gyermeke, nagyon nehéz lehetett” – magyarázta. Mint kiemelte:

most, hogy részt vett a passiójátékban, teljesen más lelki feltöltődéssel készül a húsvétra, mint a korábbi években.

Minden évben újítja, bővíti a jelmez- és kelléktárat Szilágyi Emese, aki a passiófilmekből inspirálódva készítette el a ruházatokat. Mint mondta, igyekezett költséghatékony lenni, otthonról, turkálóból, természetből beszerezni a nyersanyagokat. A töviskoronát például málnabokor-ágból fonták. Ahol vér kellett folyjon, annak megjelenítése volt a legnehezebb – tudtuk meg.

Síró arcok, meghatott tekintetek

Kalányos Ottó, a passiójáték rendezője, a csíkszentkirályi plébánia segédlelkésze a kezdetekről, vagyis arról beszélt, hogy

négy éve játszották el először a Passiót, az előadásra pedig fiatal felnőtteket vont be a főbb szerepekre, a tömeget pedig az elsőáldozó gyermekek játszották el.

Arra is figyeltek, hogy élőzenés előadás legyen, szép és megható énekekkel. Jézus szerepét mindig ugyanaz a személy vállalja, azonban Mária szerepére minden alkalommal új személyt választanak ki, merthogy hitelesnek kell lennie.

A szenvedéstörténet elején minden évben bemutatnak két ráhangoló jelenetet a Szentírásból,

idén például a tékozló fiú történetét, valamint a dúsgazdag és a szegény Lázár példázatát adták elő, amelyek Jézus hegyi beszédében hangzottak el.

Ezekkel kezdődik el a passió, amelynek idei tematikája az, hogy figyeljünk egymásra és másokra, legyünk szeretettel egymás iránt. A hegyi beszédben elhangzott történetekhez kapcsolódott a szenvedéstörténet.

Jézus háromszor esett el, és erre mi is hangsúlyt fektettünk. Ennek a lényegi mondanivalója, hogy bármennyire is esendő az ember és sokszor megbotlik, mégis fel tud állni”

– magyarázta Kalányos Ottó. A második részben Mária átölelte szent fiát, ez is megható jelenet volt.

A harmadik mozzanatban Cirenei Simon segít Jézusnak a kereszthordozásban, ennek az a mondanivalója, hogy

az Úr Jézus Krisztus kell legyen az, aki bennünket segít, a keresztjeinket, ha nem is vállalja át, de segít a tehercipelésben.

A keresztút utolsó jelenetében pedig Veronika letörli Jézus arcáról a véres verítéket. „Ez is nagyon fontos mondanivalóval bír, mert fontos meglátni a szenvedő embert, és segíteni rajta” – mutatott rá a segédlelkész. A keresztrefeszítéssel majd a feltámadással záródó passiójáték színt hozott a csíkszentkirályiak életébe,

síró arcok, meghatott tekintetek jelzik, hogy ez áttörést jelentett a helyiek számára.

Isten végtelen irgalmassága

Papp Márton, Csíkszentkirály plébánosa úgy fogalmazott, hogy az egyházi év leggazdagabb időszaka, a nagyhét kezdődött el a virágvasárnappal, Jézus szenvedéstörténetével.

A dicsőséges bevonulás kezdete annak az eseménysornak, mely Jézus szenvedésével és halálával fog bezárulni, és végül a feltámadással teljesedik be, amely elhozza a számunkra a megváltást, amely minden hívőben az örök élet reményét táplálja”

– mondta. Hozzátette, a keresztút nemcsak a szörnyűséget mutatja meg, hanem Isten végtelen irgalmasságát is, hiszen Jézus ő maga vállalja, értünk a keresztet.

„A húsvét az egyház legszebb ünneplése, a liturgia maga sötétben kezdődik, gonosz sötétben, amely a világra borult Krisztus halála után, amikor úgy látszott, hogy a halál legyőzte az életet, a bűn legyőzte Krisztust. És akkor, ebben a sötétben gyúl fel a remény Krisztus feltámadásának a fénye.

A feltámadt Krisztus magával együtt feltámasztja az egész világot, mert elszakította a halál bilincseit”

– fogalmazott a plébános.

Hozzátette, a húsvét fényében a bűnbánatban és szentgyónásban tisztuljunk meg bűneinktől, rendezzük emberi kapcsolatainkat, a családjainkban a sértettség helyét foglalja el az igazságosság, a kiengesztelődés és a béke.