Több napja már rácsodálkoztak a vásárhelyiek és a turisták arra, hogy a Kultúrpalota bejáratánál furcsa agyagkatona strázsál, az előtérben pedig egy óriás kínai katona figyeli a belépőket. A rejtélyre szerda este derült fény, amikor a második emeleti termekben megnyitották a szegedi Móra Ferenc Múzeumtől hozott Az Agyagkatonák – Az első kínai császár halhatatlan hadserege című tárlatot.
A tárlat megnyitóját a palota kistermében tartották, így mindenki kényelmesen meghallgathatta a Tiberius vonósnégyes kis koncertjét és az illetékesek köszöntőjét. Elsőként a Maros Megyei Múzeum igazgatója, Ötvös Koppány Bulcsú szólt az egybegyűltekhez, aki rendkívüli alkalomnak nevezve a kiállítást, amely révén
betekintést nyújt a kínai és kelta civilizációba.
A kínai nagykövetség kulturális megbízottja, Yu Fei angol nyelven méltatta a Kultúrpalotát, ahol most járt először és azt mondta, hogy az első kínai császár koráról mesélő agyagkatonák nemcsak egy egyszerű régészeti értéket képviselnek, hanem
a kínai nép egyesítéséről is mesélnek és a modern kori Kína megalapításának is a jelképei.
Örömét fejezte ki, hogy a Maros megyei Múzeum nyitott volt befogadni ezt a tárlatot, amely betekintést nyújt a kínai kultúrába. Majd mindenkit meghívott, hogy látogassanak el a távoli és lenyűgöző Kínába.
A tárlat kurátora, Berecki Sándor személyes élményét osztotta meg a kínai agyagkatonákat és a vele egyidős, Erdély területén talált kelta temetkezési kellékeket bemutató kiállításról. Lenyűgözőnek nevezte mindkettőt és kiemelte, hogy az első kínai császár nagysága nemcsak hatalmas birodalmában mutatkozott meg, hanem abban is, hogy maradandó szobrokat, temetkezési épületeket hagyott maga után. Úgy értékelte, hogy minden látogató maradandó élménnyel térhet haza.
A Kultúrpalota kiállítótermeiben csaknem félszáz, az 1974-ben megtalált agyagkatonák hasonmását lehet megtekinteni. Egyetlen színes van közöttük, egy kis részen bemutatják azokat a festékanyagokat is, amelyekkel az eredetieket lefestették Kr. e. 200 körül.
A most bemutatott szobrok 160-180 centiméter magasak, 120-180 kilogrammot nyomnak.
A régészek szerint nem az alkotók túloztak, hanem a hadseregben a legszebb szál kínai legényeket választották ki és azokról mintázták az anyagkatonákat is. Egyik teremben gyermekfoglalkozásra alkalmas interaktív játékok és feladványok vannak, és külön termet kaptak a kelta temetkezési kellékek. Meg lehet nézni a térség leghíresebb kelta törzsfőnökének fegyverzetét, amelyet Csomaközön tártak fel.
A látványos kiállítás október végéig látogatható a Kultúrpalotában.
Kína első császárát, a Csin-dinasztia megalapítóját, Csin Si Huang-tit időszámításunk előtt 210-209-ben temették el. A sírja mellé helyezett agyagkatonákból álló hadsereg és kisegítő személyzet, a korabeli hiedelem szerint a túlvilágon is biztosították a császár uralmát. Az agyagkatonákra kútásó parasztok bukkantak 1974 tavaszán Kína északkeleti részén, Senhszi tartományban, Hszian tartományi főváros közelében. A sírkamra-rendszerben – 3 méterrel a föld alatt – 14 ezer négyzetméteren, 3 árokban mintegy 8000 katona állt. Rajtuk kívül 130 harci szekeret, 520 lovat és 150 lovast is feltártak, de nőket és zenészeket ábrázoló szobrokat is találtak. Nem minden alkotás került ki a föld alól, a feltárás a napjainkban is zajlik. A hatalmas méretű temetkezési hely az UNESCO Világörökség része lett. Érdekesség, hogy a sok katona között nincs két egyforma: a szakértők 10 arctípust különböztetnek meg, készítőik minden egyes katonának egyedi megjelenést kölcsönöztek.