Lassan megszokottá válik Marosvásárhelyen a Kornisa negyedben a medvék jelenléte, amelyek mostanában főként az orvosi egyetem körül mászkálnak. Április közepén fogták be az állatkert körül császkáló medvecsaládot, amelyet akkor elszállítottak onnan. Május 8-án azonban ismét feltűnt a hárombocsos anyamedve a bocsokkal a Somostetőn, az utóbbi héten pedig napi szinten érkezett Ro-Alert üzenet a hatóságoktól arról, hogy éppen melyik Kornisa negyedbeli utcában láttak egy-egy termetes medvebocsot. A napokban a Nyár utcában filmeztek le egy medvét, amint a kukákat próbálta megdézsmálni, majd az érkező autóktól megrémülve gyorsan felszaladt az út menti fára.
A törvény mást nem enged
Most van a medvék párosodási időszaka, és ilyenkor elhagyják az anyamedvék a bocsaikat, akárcsak ezt a három bocsot az anyjuk. Így a három termetes medvebocs, amelyeket nemrég befogtak és áthelyeztek, visszajött a városba. Közülük befogtak egyet pár nappal ezelőtt, majd hétfőn befogtak egy másikat, és szabadon kószál még a harmadik bocs, amelynek az elfogására már felállították a csapdát. Ezek voltak azok a bocsok, amelyekért a napokban rengeteg figyelmeztető üzenetet küldött ki a hatóság – hívta fel a figyelmet Kovács Mihály Levente, Marosvásárhely alpolgármestere. „A törvény csak a medvék altatólövedékkel való befogását és áthelyezését teszi lehetővé.
– magyarázta az alpolgármester, aki személyesen vesz részt a medvék befogásán az azonnali beavatkozásra jogosult egységekkel, hiszen a törvény szerint az önkormányzat vezetője koordinálja a beavatkozást. A Soós Zoltán polgármester felfüggesztése miatt városvezetői feladatokat is ellátó alpolgármester hozzátette, több mint 150 kilométerre vitték el a medvéket, de azzal, hogy egy másik területre szállítják, egyik helyen megoldják a gondot, másik helyen pedig problémát okoznak ezzel.
Nem elég elszállítani, negatív kondicionálásra is szükség van
Nem vagyunk egyedül a problémával, hiszen Észak-Amerikában is vannak ilyen jellegű tapasztalatok, és Marosvásárhelyen is ugyanaz a gyakorlat vált be, hogy azok a medvék nem tértek vissza, amelyeket legalább 80 kilométerre szállítottak el a várostól – magyarázta a Székelyhonnak Domokos Csaba biológus, a Milvus csoport medvekutatója. Domokos Csaba 2014-től kezdve több medve befogásában és elszállításában is részt vett Marosvásárhelyen, viszont az utóbbi években már nem tudnak ebben részt venni, mivel az érvényben lévő jogszabály szerint a településeken működő azonnali beavatkozásra jogosult egységnek csak kormányzati szervezetek lehetnek részei, a Milvus pedig nem az.
Ez azt jelenti, hogy a medvék gyakorlatilag egy negatív élménnyel kapcsolják össze az ember közelségét. Mi abban a pillanatban, amint befogtuk az állatokat, és amíg még a ketrecben voltak, egy medvepray-jel fújtuk le őket, még mielőtt elaltattuk volna. Így megtanulják az ember közelségét egy kellemetlen, fájdalmas érzettel társítani, de ez nem okoz maradandó károsodásokat nekik. Ezzel és az áthelyezéssel lehet gyakorlatilag maximalizálni az esélyét annak, hogy ne térjen vissza, vagy hogy ne kezdjen el máshol bejárni egy településre” – tette hozzá a medvekutató. Hangsúlyozta, ezt a negatív kondicionálást minél hamarabb el kell végezni, még mielőtt megszoknák azt, hogy nekik megéri ide bejárni.
A város hulladékgazdálkodásán is változtatni kell
Ezzel párhuzamosan viszont fel kell számolni azokat a számukra csábító dolgokat, amelyek eredetileg bevonzották ezeket a medvéket a városba. „Tusnádfürdőn kívül nálunk ez sajnos nem szokott megtörténni, és hogyha ezek nem is jönnek vissza, akkor majd lesz más medve, ami bejön. Így ez egy véget nem érő játék lesz” – fogalmazott a medvekutató. Hozzátette, Tusnádfürdő most be van villanypásztorozva, kivágták közterületeken azokat a gyümölcsfákat, amelyek vonzók voltak a medvék számára, illetve a hulladékot is elérhetetlenné tették az állatok számára.
Domokos Csaba úgy véli, Marosvásárhelyen nagyon fontos lépés lenne az, hogyha az állatkertbe nem tudnának bejárni a medvék. Mint kifejtette, egy megfelelő villanypásztort kellene a már meglevő kerítésre szerelni, mert a kerítés nem jelent nekik akadályt. Azt is hozzátette, a Somostetőn a hulladékkal való gazdálkodást valahogy úgy kellene megoldani, hogy a medvék ne tudjanak hozzáférni.
– mondta el tapasztalatait a medvekutató, aki úgy véli, amíg egy város hulladékgazdálkodását nem oldják meg rendesen, addig felesleges az egész erőfeszítés. Az viszont a medvekutató számára is kérdés, hogy mi alapján tájékozódnak a medvék, hogyan találnak vissza a településre olyan messziről.
Medvebiztos kukákat helyeznének ki
A Marosvásárhelyi Állatkertnek külön szerződése van a szemétszállító szolgáltatóval, ez nem a város hatáskörébe tartozik, de Kovács Mihály Levente kérte az utcai takarító céget, hogy a Somostetőn ürítsék ők is a kukákat, hogy ne vonzza oda a medvéket. „Egy kollégámmal közösen dolgozunk most egy határozattervezeten, amellyel medvebiztos kukákat helyezhetünk ki a városban, hogy ne tudjanak a medvék guberálni bennük.
Fontos az is, hogy miután a Somostető sétányán lévő szolgáltatóknak lejár a munkaidejük, ne hagyjanak ételmaradékot, vigyék el onnan, őket is felszólították már emiatt” – tette hozzá a városvezető, aki szerint a Somostetőre feljáró marosvásárhelyieknek is felelőssége vigyázni arra, hogy ne hagyjanak maguk után ételmaradékot, ami odavonzza az állatokat.