A munkahét első napján, kedden kisteherautóból palackozott vizet pakoltak le a Maros megyei Gyulakután a polgármesteri hivatal alkalmazottai, akik a Magyar Ökumenikus Szeretetszolgálat adományát vették át. A marosszéki nagyközség ugyanis Hargita megyei megyehatárhoz legközelebb eső olyan közigazgatási egység, ahol
a Kis-Küküllőből nyerik az ivóvizet, és ahol veszélyhelyzetet rendeltek el a vezetékes víz sótartalma miatt.
Rögtön segítettek
Kedd reggel az adományokat lerakodó munkások között volt Nagy Ákos, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet humanitárius koordinátora is. A Székelyhonnak elmondta, amint tudomást szereztek arról, hogy Maros megye több településén gondok vannak az ivóvízzel, rögtön megkérdezték, hogy miben segíthetnek. Mint kiderült:
elsősorban a mozgáskorlátozottaknak és a 75 évnél idősebbeknek van szükségük palackozott ivóvízre,
és így az érintett mintegy négyszáz családnak biztosítottak egy hétre elegendő szénsavval dúsított, palackozott vizet.
A következő napokban a többi, a Kis-Küküllő vizének magasabb sótartalma által érintett Maros megyei települést is felkeresik, és ahol szükséges, segítenek.
Veszélyhelyzet van
Az adományt Varga József gyulakutai polgármester vette át, akitől megtudtuk, hogy a nagyközségben a községközponton kívül
Kelementelkén és Havadtőn van vezetékes víz, és mindhárom három település lakóit érinti a vezetékes vízfogyasztás korlátozása.
Kétféle módon segítenek a lakosságnak: egyrészt víztartályokat helyeztek ki, hármat Gyulakutára, egyet-egyet a másik két településre. Ezekben folyamatosan van friss ivóvíz, és amint a polgármester a Székelyhonnak elmondta,
szerdától újabb tartályokat helyeznek ki, hogy még könnyebben hozzáférhető legyen az ivóvíz.
A 75 évnél idősebb személyeknek és azoknak, akik mozgásukban korlátozottak, házhoz viszik a palackozott ivóvizet a polgármesteri hivatal alkalmazottai.
A palackozott vizet a Maros Megyei Prefektusi Hivatalon keresztül kapták az állami tartalékalapból, de
Ásós Géza, Magyarország első cigány vendéglőjének tulajdonosa háromezer liter palackozott vizet hozott Gyulakutára, adományként.
„A lakosságot tájékoztattuk, a vízszolgáltató és a megye vezetőivel folyamatosan tartjuk a kapcsolatot, és fel vagyunk arra készülve, hogy ez egy hosszabb ideig fennálló helyzet lesz.
– vélekedett a polgármester.
Gyulakután, a helyi, kis vízüzemben a Kis-Küküllőből nyert vizet tisztítják és szivattyúzzák fel a Kripta hegyen levő víztárolóba, ahonnan szabadeséssel jut el a községközpont otthonaiba. A polgármestertől megtudtuk, hogy
4100 személyt érint a vezetékes víz fogyasztásának korlátozása a községközpontban, Kelementelkén és Havadtőn.
Felemásak a vélemények
Gyulakután megoszlanak a vélemények a Korond-pataka által „megsózott” Kis Küküllő vízével kapcsolatban.
Volt, aki megkóstolta a vezetékes vizet és nem érezte, hogy sós lenne.
Más ennek ellentmondva állítja: jól érződik, hogy a kelleténél sósabb. Egy tömbházban élő asszony azt mesélte, hogy ők hosszú évek óta a Bucsinról hoznak vizet inni és főzni, így ilyen célokra eddig sem használták a csapvizet. Azt azonban szóvá tette, hogy
bár 73 éves, de nem kap palackozott vizet, mint a szomszédai.
Tőle tudtuk meg, hogy a tömbházak mellett egy forrás is van, és sokan onnan visznek vizet, mert az közelebb van, mint a hivatal által kihelyezett víztartályok.
A virágüzletet működtető hölgy azt mesélte, hogy ő továbbra is csapvízzel öntözi az üzletben levő növényeket és eddig nem tapasztalta, hogy gond lenne emiatt.
Otthon eddig vízszűrő berendezést használtak, most azt kikapcsolták, hogy nehogy károsítsa a magasabb sótartalom.
A háztartási gépek közül a mosógépet használta, de nem aggódik amiatt, hogy esetleg meghibásodhat. Úgy véli: a kútvízben levő vízkő többet árt, mint a mostani megemelkedett sótartalom.
Főleg a disznóknak káros a sós víz
A lovas szekérrel közlekedő Barabás Sándor a Székelyhonnak arról beszélt, hogy aggódik a háztartási gépek miatt, mert arról semmit nem tudni, hogy a magasabb sótartalmú víz milyen károkat okoz majd. Az ő vízmelegítője máris meghibásodott.
A gazdaságban levő állatoknak, lónak tyúkoknak, disznóknak a kútból biztosítanak vizet, még szerencse, hogy volt, amihez visszatérni.
Varga Zsuzsa állategészségügyi technikus, akivel az állatorvosi rendelőben és a gyógyszertárban beszélgettünk, azt mondta, hogy mivel legtöbb udvaron kút van,
azok, akik eddig vezetékes vizet használtak az állatok itatására, az eledelük elkészítésére, most visszatértek a kútvízhez.
A községben és a környező településeken többen tartanak disznókat, őket mind figyelmeztették arra, hogy a sertés érzékeny a megnövekedett sóbevitelre. A juhoknak, kecskéknek, szarvasmarhának szoktak sótömböket kitenni, hogy azokat nyalják, így nekik kimondottan javallott a só.
Egy juhtenyésztő gazda, aki eddig vezetékes vizet használt az állatok ellátására, most vásárolt egy nagy víztartályt és abból fogja itatni az állatait, a biztonságért.
Varga Zsuzsától megtudtuk, hogy a visszajelzések szerint egyelőre sehol nem okoz gondot az állattartó gazdáknak a megemelkedett sótartalmú vezetékes víz, mi több, a horgászok sem számoltak be arról, hogy különösebb változásokat, esetleg pusztulást észleltek voltak a Kis-Küküllőben.
A Maros megyei Vészhelyzeti Felügyelőség kedden délben gyűlésezett, és minden hivatal képviselője beszámolt a legújabb fejleményekről. Az ülés utáni délutáni közleményből kiderül, hogy a Kis-Küküllő vizének sótartalma folyamatosan csökken. Az állategészségügyi igazgatóság szakemberei szerint a vezetékes vizet immár lehet használni az állatok itatására és eledelük elkészítésére. Ez a rendelkezés mindaddig érvényes, amíg mást nem közölnek.
Az állami tulajdonban lévő Salrom működtette parajdi sóbányába májusban tört be ismét a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, a légúti betegségek kezelésére és látogatók fogadására kialakított turisztikai szintet és a legújabb, Telegdy-bányát is.